Áprilisban öthavi emelkedés után esett a GKI konjunktúraindexe

2023. 04. 24., 12:15

Áprilisban az üzleti várakozások év eleji szintjükre süllyedtek, s kissé a fogyasztói bizalmi index is csökkent. A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint az üzleti szektoron belül különösen az ipari és szolgáltató cégek várakozásai romlottak. Jelentősen csökkent viszont az összes ágazat áremelési törekvése és a fogyasztók inflációs várakozása.

Az elmúlt hónapokban az üzleti szférán belül az egyes ágazatok hangulata meglehetősen hullámzóan alakult.  Áprilisban csak az amúgy egyik legpesszimistább ágazat, az építőipar várakozásai javultak, a többi ágazatban csökkent a bizalmi index értéke. Az iparban a mérséklődést a rendelésállomány és a termelési kilátás romló megítélése okozta. A készletekről és az exportrendelésekről alkotott vélemény viszont valamivel jobb lett.

Az építőipari vállalatok hangulata – a márciusi nagyobb romlás után – áprilisban kissé jobb lett. A magasépítők kilátásai kedvezőbbek lettek, a mélyépítőké romlottak. Az építőipar egészében az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség érezhetően rosszabb lett, a rendelésállományok értékelése javult, de csak hibahatáron belül.

A kereskedelmi bizalmi index az év eleji javulás után áprilisban tovább csökkent. Az eladási pozíció megítélése jelentősen, a várható rendeléseké kissé kedvezőtlenebb lett. A készletszintet viszont valamivel kedvezőbbnek érezték a válaszolók. A szolgáltatói bizalmi index áprilisban visszatért a negatív tartományba. Márciushoz képest egyaránt romlott az általános üzletmenet, az elmúlt és következő időszak forgalmának megítélése.

Áprilisban a vállalkozások foglalkoztatási hajlandósága már fél éve erősödött, s bár egy-egy hónap javulása minimális, a bővítést tervező cégek aránya egy hajszállal már második hónapja ismét magasabb a csökkentést tervezőknél. Az egyetlen kivétel az építőipar. A javulás áprilisban a szolgáltatások kivételével minden ágazatra jellemző volt. Csökkent a lakosság munkanélküliségtől való félelme is. Áprilisban az üzleti szféra minden ágazatában nagy lendülettel folytatódott az áremelési törekvések fél éve tartó jelentős fékeződése.

A kereskedelemben például a cégeknek már csak egynegyede készül áremelésre a következő három hónapban, míg árcsökkentést bő 10 százalékuk tervez (közel kétharmaduk nem kíván változtatni árain). Márciushoz képest az emelést tervezők aránya 13 százalékponttal kisebb lett, míg a csökkenést tervezőké nem változott. Áprilisban az áremelési szándék az építőiparban csökkent leginkább, legerősebb pedig a szolgáltató szektorban volt. Látványosan, öt évvel korábbi szintjére esett a fogyasztók inflációs várakozása.

A magyar gazdaság jövőbeli helyzetének megítélése az őszi-téli nagy javulás után áprilisban az üzleti szférában nem változott, a fogyasztók körében kissé romlott.

A GKI fogyasztói bizalmi index a február-márciusi, rendkívül alacsony szintről történt emelkedést követően kis mértékben csökkent. Áprilisban a lakosság saját pénzügyi helyzetét az előző hónaphoz hasonlóan értékelte. A lakosság a nagy értékű fogyasztási cikkekre elkölthető pénzét a korábbinál kissé kedvezőbbnek, de így is igen szerénynek értékelte. A jelenlegi megtakarítási helyzet megítélése áprilisban rosszabb lett, de a következő tizenkét hónapra vonatkozó vélemény kissé javult.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az Európai Bizottság módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem, az építőipar és a szolgáltató szektor (ez utóbbiban – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások nem szerepelnek a vizsgáltak között), illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga. A GKI 2023 januárjától az EU módszertanának megfelelően a szezonális kiigazítást egy új programmal végzi, mely kis mértékben módosította a historikus adatokat.

Az üzleti bizalmi index az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató bizalmi indexek számtani átlaga. Az ipari bizalmi index a vállalkozások rendelésállományának és készleteinek megítélése, valamint a termelési várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból adódik. Az építőipari bizalmi index a rendelésállomány megítélése és a foglalkoztatási várakozások átlaga. A kereskedelmi bizalmi index az üzletmenet és a készletszint megítélése, illetve a forgalmi várakozások átlaga. A szolgáltatói bizalmi index az üzletmenet megítélése, illetve a forgalmi és foglalkoztatási várakozások átlaga. Szezonálisan kiigazított adatokat közlünk, azaz a megfelelő matematikai módszerrel (Tramo Seats eljárással) kiszűri a szezonális hatások - például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés - okozta eltéréseket.

A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi helyzetének múltbéli és várt alakulására, az ország gazdasági helyzetének várt alakulására, továbbá a tartós fogyasztási cikkek vásárlását illető kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból adódik.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.