A versenyszféra munkavállalóinak fele elégedetlen a fizetésével

A versenyszféra munkavállalóinak fele elégedetlen a fizetésével
2022. 09. 29., 11:12

A gazdasági nehézségek munkaerő-piacra gyakorolt hatásai csak fokozatosan, késleltetve mutatkoznak. A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 49 százaléka elégedetlen a fizetésével, 52 százalékuk egy éven belül munkahely-váltást is tervez – derült ki a Trenkwalder szeptember közepén elvégzett kutatásából.

A fogyasztói árak elszabadulása nyomán augusztusban fordulóponthoz ért a munkaerőpiac: a 15 százalék fölé kúszó infláció immár teljesen semlegesíti a bérnövekedés ütemét, a következő hónapokban pedig a reálbérek csökkenése is valószínűsíthető. Ebben a helyzetben mérte fel a Trenkwalder 500 fős felmérésében a versenyszféra munkavállalóinak fizetésükkel, illetve jelenlegi munkahelyükkel kapcsolatos attitűdjeit.

Az infláció hatásait a munkavállalók is érzékelik, ez is közrejátszik abban, hogy a válaszadók 49 százaléka elégedetlen jelenlegi bérszintjével. A fizetésükkel elégedetlenek 28 százaléka megelégedne 20 százalékon belüli béremeléssel, további 34 százalék 20-30 százalék közötti plusz jövedelmet tartanának megfelelő mértékűnek.

A fizetéssel való elégedettség nincsen szoros összefüggésben azzal, hogy az illető részesült-e már év közben is béremelésben: az elégedetlenek 44 százalékának év közben is növekedett a fizetése. Az összes válaszadó 8 százaléka már 10százalékkal magasabb fizetésért is munkahelyet váltana, 30 százalékkal kedvezőbb alternatív állásajánlatért már 68 százaléknyian hagynák ott jelenlegi állásukat.

„A felmérés is megerősíti azt a megállapítást, hogy a munkaerőpiac lassabban fordul recesszióba, mint a gazdaság egésze – mondta Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. – A válaszadók 62 százaléka számít arra, hogy romlik az anyagi biztonsága a következő hónapokban, ugyanakkor 55 százalékuk most sem érzi nehezebbnek a szakmájában történő elhelyezkedést, mint egy éve. Hasonló arányú bónuszra, jutalomra pedig 50 százalékuk idén ugyanúgy számít, mint tavaly.”

A gazdasági realitások ugyanakkor már átlépték a háztartások küszöbét, így egyre jobban kitapinthatók kompromisszumok is a munkavállalói elvárásokban. Például az inflációt lekövető bérnövekedésnél a munkavállalók 67 százaléka már fontosabbnak tartja a munkahelyének biztonságát.

58 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy ha jövőre nem emelkednek a juttatásai, akkor biztosan felmondanának a munkahelyeiken. A munkáltatók szempontjából reményt keltő lehet, hogy az összes válaszadó 61 százaléka átmenetileg megelégszik azzal, hogy amennyiben a munkáltatója nehezebb helyzetben működik, 1-2 éves átmeneti időre fizetésemelésének egy részét nem anyagi juttatásként (például home office lehetősége, képzés, utazási költség) kapja.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS