A régiós autópiacok közül a magyar állt ellen legjobban a koronavírusnak

2020. 07. 27., 12:15

2020 első félévében 25,3 százalékkal kevesebb új autót adtak el Magyarországon, mint az előző év hasonló időszakában. Ez az adat a kelet-közép-európai régióban a legkedvezőbb, a környező országokban a visszaesés jellemzően 30 százalék felett alakult.

A környező országok közül a magyar mellett egyedül a cseh autópiac úszta meg 30 százalékosnál kisebb mértékű visszaeséssel a koronavírus-járvány miatt bekövetkezett gazdasági leállást. Míg a legtöbb régiós országban (Románia, Szlovénia, Szerbia, Szlovákia, Lengyelország és Ausztria) 31 és 36 százalék között alakult az értékesített új autó számának a csökkenése, Horvátországban ez az érték elérte az 54,4 százalékot.

Európai uniós kitekintésben is kiemelkedően jónak számítanak a magyar autópiaci adatok. Az európai autógyártók szakmai képviselete, az ACEA által közölt adatok szerint a közösségben két államban, Finnországban (-21,4 százalék) és Svédországban (-25,1 százalék) volt kisebb a csökkenés a magyar értéknél. A négy legnagyobb uniós autópiac közül a spanyol szenvedte el a legnagyobb, 50,9 százalékos zuhanást, Olaszországban 46,1 százalékos, Franciaországban 38,6 százalékos, míg Németországban 34,5 százalékos volt a visszaesés mértéke.

„A piacok eltérő alakulását számos tényező együttesen befolyásolta a gazdaság általános helyzetétől kezdve a kormányzat konkrét korlátozó intézkedésein keresztül a lakosság és a vállalatok körében kiváltott reakciókig – magyarázza Halász Bertalan, a JóAutók.hu vezérigazgatója. – Bár a korlátozások bevezetése gyakorlatilag egy időben történt, azok szigorúsága országról országra változott. Az adatok tükrében a magyar piac a járvány első hullámát relatíve hatékonyan volt képes kezelni.”

Az újranyitást követő első teljes hónap adatai ugyanakkor azt mutatják, hogy a fogyasztói kereslet újbóli élénkülése tekintetében Magyarország csupán a középmezőnyben helyezkedik el. A júniusi újautó-eladási adatok szerint az itthoni forgalom továbbra is 23,7 százalékos elmaradásban van 2019 júniusához képest.

Eközben számos régiós országban tapasztalható a kereslet intenzívebb visszatérése: míg Lengyelországban és Szlovákiában 20 százalék körülire, Ausztriában pedig 18 százalékosra csökkent az elmaradás az egy évvel korábbi szintekhez, addig Szlovéniában és Csehországban már csak 5-6 százalékkal helyeztek kevesebb új autót forgalomba 2019 júniusához képest.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS