A nyugdíjasok pénzügyi helyzetük drasztikus romlásától tartanak idén

2023. 01. 25., 10:44

A magyar lakosság 2014-től 2022 tavaszáig (a Covid-válság első néhány hónapját leszámítva) semlegesen ítélte meg háztartásának következő egy évre vonatkozó pénzügyi helyzetét. Ezt követően az index értéke fokozatosan csökkent.

Jelenleg az index a 2012-es szinten áll, amelynél alacsonyabb csupán három időszakban volt: 1995-1996-ban, 2006 végén, illetve 2009 első félévében – írja a GKI.

2019-ig az egyes korcsoportok pénzügyi várakozásai hasonlóan alakultak, 2020 tavaszától azonban jelentősen különváltak. Minél idősebb korosztályt tekintünk, annál nagyobb a pesszimizmus e kérdésben.

Összességében a 30 év felettiek érzik úgy, hogy a 2023-ban tartósan magas szinten maradó infláció, valamint a vállalkozások jelentős költségnövekedése és nehéz pénzügyi helyzete miatt a következő 12 hónapban a saját pénzügyi helyzetük is kedvezőtlenül alakul. Közülük a 65 év felettiek még soha nem voltak olyan pesszimisták, mint 2022 decemberében.

A 30 évesnél fiatalabb felnőttek a legkevésbé pesszimisták, ráadásul esetükben a 2014 és 2020 közötti időszak semleges (0 körüli) megítélése alig erodálódott. Ezt részben támogathatták a rájuk nézve kedvező szja-szabályok, melynek segítségével jelentős, 15-20 százalékos reáljövedelem növekedést értek el.

Nagyon másként látják pénzügyi helyzetüket a 65 év felettiek, akiknek a pesszimizmusa nagyot erősödött a Covid-válság elején, majd némi korrekciót követően 2022 elejétől soha nem látott szintre emelkedett. Hasonlóan romlott a két köztes korosztály pénzügyi helyzete. (GKI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS