A magyar lakosság 2014-től 2022 tavaszáig (a Covid-válság első néhány hónapját leszámítva) semlegesen ítélte meg háztartásának következő egy évre vonatkozó pénzügyi helyzetét. Ezt követően az index értéke fokozatosan csökkent.
Jelenleg az index a 2012-es szinten áll, amelynél alacsonyabb csupán három időszakban volt: 1995-1996-ban, 2006 végén, illetve 2009 első félévében – írja a GKI.
2019-ig az egyes korcsoportok pénzügyi várakozásai hasonlóan alakultak, 2020 tavaszától azonban jelentősen különváltak. Minél idősebb korosztályt tekintünk, annál nagyobb a pesszimizmus e kérdésben.
Összességében a 30 év felettiek érzik úgy, hogy a 2023-ban tartósan magas szinten maradó infláció, valamint a vállalkozások jelentős költségnövekedése és nehéz pénzügyi helyzete miatt a következő 12 hónapban a saját pénzügyi helyzetük is kedvezőtlenül alakul. Közülük a 65 év felettiek még soha nem voltak olyan pesszimisták, mint 2022 decemberében.
A 30 évesnél fiatalabb felnőttek a legkevésbé pesszimisták, ráadásul esetükben a 2014 és 2020 közötti időszak semleges (0 körüli) megítélése alig erodálódott. Ezt részben támogathatták a rájuk nézve kedvező szja-szabályok, melynek segítségével jelentős, 15-20 százalékos reáljövedelem növekedést értek el.
Nagyon másként látják pénzügyi helyzetüket a 65 év felettiek, akiknek a pesszimizmusa nagyot erősödött a Covid-válság elején, majd némi korrekciót követően 2022 elejétől soha nem látott szintre emelkedett. Hasonlóan romlott a két köztes korosztály pénzügyi helyzete. (GKI)
Szekszárd is képes ebben a műfajban etalon értékűt villantani.
Az Európai Unión belül francia vezetéssel, tizenkét ország részvételével nukleáris koalíció alakult, amely Brüsszelben ülésezett az energiaminiszterek tanácsának ülését megelőzően.