A GKI konjunktúraindexe elérte a járvány előtti szintet júniusban

2021. 06. 21., 15:00

A GKI konjunktúraindexe az áprilisi, példátlanul nagy emelkedés után májusban és júniusban is tovább nőtt, ezzel elérte tavaly év eleji, vagyis a járvány előtti szintjét – közölte a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel.

A GKI által, az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint júniusban a GKI konjunktúraindexe a májusi mínusz 2,6 pontról mínusz 2,2 pontra javult. A fogyasztói bizalmi index az előző havi mínusz 18,3 pontról mínusz 14,5 pontra emelkedett, míg az üzleti a plusz 2,9 pontról 2,1 pontra csökkent júniusban.

A közleményben kiemelték, az üzleti várakozások júniusban kissé pesszimistábbak lettek. A fogyasztói bizalmi index viszont júniusban is érezhetően tovább emelkedett, s ezzel csaknem elérte válság előtti értékét.

Az üzleti szférában júniusban az ipari és építőipari várakozások romlottak, a kereskedelemben javultak, a szolgáltató cégek körében nem változtak. A legoptimistábbak az építőipari és az ipari vállalkozások.

Az ipari bizalmi index júniusi csökkenését a gyengébb termelési várakozások okozták. A rendelésállomány – ezen belül az exportrendelések – valamint az elmúlt időszaki termelés megítélése javult, a készleteké stagnált.

Az építőipari cégek kilátásai áprilisban nagyot javultak, azóta lényegében stagnálás érezhető – az ágazati bizalmi index májusban hibahatáron belül nőtt, júniusban pedig hasonló mértékben csökkent.

A kereskedelmi bizalmi index az áprilisi jelentős és a májusi kismértékű növekedését követően júniusban lassulva emelkedett tovább.

A szolgáltatói bizalmi index júniusban nem változott.

Az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága az áprilisi látványos javulás után összességében nem változott, minimálisan visszafogottabb lett, de így is minden ágazatban több cég készült a létszám bővítésére, mint csökkentésére. Júniusban főleg a kereskedelmi és szolgáltató cégek foglalkoztatási elképzelése lett halványabb, ezt megelőzően is ezek a cégek voltak a legóvatosabbak.

A GKI fogyasztói bizalmi index júniusban immár negyedik hónapja növekedett. A lakosság saját pénzügyi helyzetének, megtakarítási képességének alakulását, valamint a nagyértékű fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét is javulónak érzékelte - tájékoztatott a GKI. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 10., 00:25
Videósorozatot indít a NAV annak érdekében, hogy az eÁFA rendszer webes felületének használata még könnyebbé váljon. A rövid videók segítségével az egyre népszerűbb áfabevallási módszert a kisvállalkozások is könnyedén alkalmazhatják – írják az adóhivatal szakértői.
2025. 12. 10., 09:10
A munkahelyen a munkavállalókat még maximális elővigyázatosság és megfelelő munkavédelmi intézkedések mellett is érheti baleset. Munkabaleset esetén a munkálatót többféle kötelezettség is terheli. Mi a munkabaleset? Mit kell tennie a munkáltatónak, ha bekövetkezik a baleset? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
2025-12-10 11:25:00
Az alanyi adómentesség éves bevételi korlátja a jelenlegi 18 millió forintról 2026-ban 20 millió, 2027-ben 22 millió, 2028-ban pedig 24 millió forintra nő – emlékeztet a NAV. A mentességet újonnan választóknak december 31-ig kell nyilatkozniuk.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS