2022 azonos időszakához képest 15,7 százalékkal csökkent a hazai gázfelhasználás 2023 első három negyedévében. Januártól szeptemberig 1,07 milliárd köbméterrel kevesebb földgáz fogyott, a megtakarításból nagyjából kétharmad-egyharmad arányban vette ki a részét a gazdaság és a lakosság. Áramból 7 százalékos volt a mérséklődés 2023 első kilenc hónapjában.
A lakossági gázfelhasználás 17,4, a gazdasági szereplőké pedig 14,7 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban. A számokat háromhavi bontásban vizsgálva az első negyedévben összesen 23,3 százalékos visszaeséshez képest a második-harmadik negyedéves csökkenés csak egyszámjegyű. Szeptemberben a nyárias időjárás miatt is 43,4 százalékkal maradt el a lakossági gázfogyasztás a 2022. szeptemberitől. A 2022 első kilenc hónapjában országosan felhasznált közel 6,9 milliárd köbméterrel szemben idén szeptember végéig kevesebb mint 5,8 milliárd köbméter gáz fogyott el.
A hazai tárolókban elérhető több mint 6,3 milliárd köbméteres készlet 97 százalékos töltöttséget jelent. A fogyasztásarányos adat 64 százalék, ezzel az egyik legkedvezőbb mutató Európában, több mint duplája az uniós átlagnak.
A Központi Statisztikai Hivatal MVM Csoport adatszolgáltatásán alapuló összesítése szerint a 2023 vizsgált időszakában felhasznált árammennyiség 2264,4 gigawattórával volt alacsonyabb a 2022-es azonos időszakénál. Így összességében és a negyedévek átlagában is hozzávetőleg 7 százalékos a csökkenés – olvasható az Energiaügyi Minisztérium közleményében.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.