A munkanélküliek száma 2023 júniusában 187 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék volt. A 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 766 ezer fő volt, 51 ezerrel több, mint egy éve – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal pénteken.
2023. április–júniusban az egy évvel korábbihoz képest:
A 2023. április–júniusi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma 36 ezer fővel, 193 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 3,9 százalékra nőtt. A férfiak körében a munkanélküliek száma 104 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal, 4,0 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 89 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,8 százalékponttal, 3,8 százalékra növekedett.
A 15–24 éves munkanélküliek száma 41 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 13,9 százalék volt. Az összes munkanélküli 21,3 százaléka ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal, 3,4 százalékra emelkedett, míg az 55–74 éveseké lényegében nem változott, 2,8 százalék volt.
A munkanélküliségi ráta Észak-Alföldön volt a legmagasabb (6,2 százalék), Közép-Dunántúlon pedig a legalacsonyabb (1,8 százalék). A ráta értéke az előző év azonos időszakához képest mindegyik régióban nőtt, a legnagyobb mértékben Pest régióban (1,5 százalékponttal).
A munkakeresés átlagos időtartama 9,5 hónap volt, a munkanélküliek 35,9 százaléka legalább egy éve keresett állást.
2023. június végén az egy évvel korábbihoz képest:
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint (https://nfsz.munka.hu/) a nyilvántartott álláskeresők létszáma 3 százalékkal, 224 ezer főre csökkent.
2023 júniusában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 766 ezer fő volt, 51 ezerrel több, mint egy éve.
2023. április–június az egy évvel korábbihoz képest:
A 2023. április–júniusi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 31 ezer fővel több, 4 millió 724 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 31 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 7 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 7 ezerrel csökkent.
A 15–64 évesek közül 4 millió 604 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,7 százalék volt. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 434 ezer főt tett ki, foglalkoztatási rátájuk 79,0 százalék volt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 170 ezer fő volt, a foglalkoztatási ráta 0,7 százalékponttal, 70,5 százalékra emelkedett.
A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 255 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 0,7 százalékponttal, 25,9 százalékra csökkent. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,2 százalékponttal, 88,2 százalékra mérséklődött, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 4,1 százalékponttal, 69,4 százalékra emelkedett.
A 15–64 évesek körében a foglalkoztatás szintje a fővárosban volt a legmagasabb (78,4 százalék), míg a legalacsonyabb érték (69,8 százalék) Észak-Magyarországot jellemezte. A legjelentősebben, 2,0 százalékponttal Észak-Alföldön bővült a foglalkoztatási ráta, míg Budapesten 1,1 százalékpontos csökkenés következett be az előző év április–júniusihoz képest. (KSH)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.