3,8 százalék volt a munkanélküliség 2023 júniusában

2023. 07. 28., 08:59

A munkanélküliek száma 2023 júniusában 187 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék volt. A 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 766 ezer fő volt, 51 ezerrel több, mint egy éve – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal pénteken.

2023. április–júniusban az egy évvel korábbihoz képest:

A 2023. április–júniusi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma 36 ezer fővel, 193 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 3,9 százalékra nőtt. A férfiak körében a munkanélküliek száma 104 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal, 4,0 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 89 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,8 százalékponttal, 3,8 százalékra növekedett.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 41 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 13,9 százalék volt. Az összes munkanélküli 21,3 százaléka ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal, 3,4 százalékra emelkedett, míg az 55–74 éveseké lényegében nem változott, 2,8 százalék volt.

A munkanélküliségi ráta Észak-Alföldön volt a legmagasabb (6,2 százalék), Közép-Dunántúlon pedig a legalacsonyabb (1,8 százalék). A ráta értéke az előző év azonos időszakához képest mindegyik régióban nőtt, a legnagyobb mértékben Pest régióban (1,5 százalékponttal).

A munkakeresés átlagos időtartama 9,5 hónap volt, a munkanélküliek 35,9 százaléka legalább egy éve keresett állást.

2023. június végén az egy évvel korábbihoz képest:

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint (https://nfsz.munka.hu/) a nyilvántartott álláskeresők létszáma 3 százalékkal, 224 ezer főre csökkent.

4 millió 766 ezer főt foglalkoztatottak júniusban

2023 júniusában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 766 ezer fő volt, 51 ezerrel több, mint egy éve.

2023. április–június az egy évvel korábbihoz képest:

A 2023. április–júniusi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 31 ezer fővel több, 4 millió 724 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 31 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 7 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 7 ezerrel csökkent.

A 15–64 évesek közül 4 millió 604 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,7 százalék volt. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 434 ezer főt tett ki, foglalkoztatási rátájuk 79,0 százalék volt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 170 ezer fő volt, a foglalkoztatási ráta 0,7 százalékponttal, 70,5 százalékra emelkedett.

A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 255 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 0,7 százalékponttal, 25,9 százalékra csökkent. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,2 százalékponttal, 88,2 százalékra mérséklődött, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 4,1 százalékponttal, 69,4 százalékra emelkedett.

A 15–64 évesek körében a foglalkoztatás szintje a fővárosban volt a legmagasabb (78,4 százalék), míg a legalacsonyabb érték (69,8 százalék) Észak-Magyarországot jellemezte. A legjelentősebben, 2,0 százalékponttal Észak-Alföldön bővült a foglalkoztatási ráta, míg Budapesten 1,1 százalékpontos csökkenés következett be az előző év április–júniusihoz képest. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-15 13:25:00
Magyarországon elsősorban Budapest, valamint több egyetemváros lehet érintett, miközben az uniós csomag másik fontos iránya a lakáskínálat bővítése, az engedélyezés gyorsítása és a bérlakásfejlesztések ösztönzése.
2026-09-15 09:25:00
A korlátolt felelősségű társaság tagjának a cégben egy vagy több üzletrésze lehet. Bizonyos esetekben a társaság az üzletrész bevonásáról dönthet. A legfontosabb tudnvalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS