A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 30 bázisponttal 2,10 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, és azonos mértékben emelte a kamatfolyosók szélét is.
A testület júniusban jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. Az alapkamat a mostani emelési ciklus megkezdéséig tavaly július óta állt 0,60 százalékon.
Bár a kamatemelés mértéke megfelelt az elemzői várakozások átlagának, a döntés bejelentését követően a forint mintegy 0,7 százalékkal gyengült a főbb devizákkal szemben.
Az euró árfolyama a bejelentés előtti 364 forint közeli jegyzésről 366,89 forintig szökött fel, ami 0,7 százalékos gyengülésnek felel meg. A kedden elért legmagasabb jegyzést 0,6 százalék választja el a forint idei leggyengébb árfolyamától, a március 18-án kialakult 369,20 forintos eurójegyzéstől.
A forint jelenleg 1,9 százalékkal áll gyengébben az euróval szemben a hó eleji és 1,2 százalékkal gyengébben az év eleji árfolyamánál. (MTI)
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.