Mi a szerepe a beágyazott pénzügyeknek a lakossági bankolás jövőjében? A kérdésre Kiss Virág, a PwC Magyarország szakértője válaszol.
A bankok egyre inkább visszaszorulnak a teljes értéklánc irányításából a lánc végén álló, ügyfelektől távolabb eső szerepbe, miközben az ügyfélkapcsolatokat BigTech, fintech és erős online platformokkal rendelkező nem banki játékosok veszik át. Ahhoz, hogy lássuk a folyamat miként nyilvánul meg a gyakorlatban, elég csak a mindennapjainkra gondolni: egyre gyakrabban találkozunk a jelenséggel, amikor valaki a mobil walletjében elérhető bankkártyával fizet egy termékért. Az pedig talán már fel sem tűnik, hogy egyes online vásárlások vagy akár ételrendelés során nem irányítanak át egy külön banki felületre, hanem a szolgáltató applikációján belül (pl.: Wolt, Foodpanda) történik a fizetés. Feltűnhetnek viszont egy-egy nagyobb online vásárlás esetében a webáruházak által nyújtott, vásárlás folyamatába integrált biztosítási vagy áruhitel ajánlatok.
Ezen példák mind az embedded finance, azaz a beágyazott pénzügyek körébe tartoznak. Ez az utóbbi években világszerte egyre ismertebb fogalom arra a jelenségre utal, amikor banki licenccel nem rendelkező vállalatok, alapvető tevékenységüktől függetlenül nyújtanak pénzügyi (például fizetési, megtakarítási, biztosítási vagy hitelezési) szolgáltatásokat ügyfeleiknek. De mi oka lehet egy autógyártónak vagy egy tech cégnek, hogy belépjen a pénzügyi szolgáltatások világába?
Egy kézenfekvő magyarázat a pénzügyi termékek értékesítéséből származó plusz bevétel az alaptevékenységük mellett. Ezen kívül napjaink egy másik fontos trendje is közrejátszik ebben, mégpedig a fogyasztóközpontú szemlélet széleskörű elterjedése a vásárlási folyamatok kialakításában. A trend éllovasai igyekeznek mindent egy helyen, gyorsan elérhetővé tenni a vásárlók számára, akik ennek kényelme miatt mára egyre inkább elvárásként is fogalmazzák meg online vásárlásaik során, ami egy erősödő nyomást helyez a piaci szereplőkre.
A beágyazott pénzügyek jelentőségét mutatja, hogy az iparág globális piacmérete előreláthatólag 2022-ben meghaladja az 54 milliárd dollárt, de 2032-re már a 248 milliárd dolláros összeget is elérheti szakértői várakozások szerint. Ezen kívül a piac 2016 és 2021 között globálisan közel 27%-os CAGR (átlagos éves növekedési ütem) mentén növekedett, ami a várhatóan 16,4%-ra fog mérséklődni a 2022-2032-es időszakban a Future Market Insights beágyazott pénzügyekkel foglalkozó kutatása alapján. A kockázatitőke-befektetők is egyre gyakrabban fektetnek a beágyazott pénzügyekkel foglalkozó vállalatokba, az általuk invesztált pénzösszeg 2020-hoz képest 2021-re megduplázódott és így 6,7 milliárd dollárt tett ki, ahogy az a Finch Capital és a Stripe “The Rise of Embedded Finance” nevű friss kutatásában olvasható.
Hogy megértsük miért alakult ki a banki és pénzügyi műveletek beágyazottsága és minek köszönheti felemelkedését, látnunk kell a tradicionális bankolástól való koncepcionális eltérését:
Az eddig uralkodó üzleti modell szerint a banki licensz birtokosa (azaz maga a bank) egy teljeskörű szolgáltatást nyújtott ügyfeleinek, a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges összes lépcsőfokot lefedve. Az adott bank fiókjaiban vagy online felületein interaktált ügyfeleivel, kezelte a termékportfólióját, kiépítette a hozzájuk szükséges technológiai hátteret és a hatalmas pénzmennyiségek biztonságos kezeléséhez szükséges rendszereket, szabályokat, know-how-t is.
Ezt a hagyományos megközelítést diszruptálják az új versenytársak, például a fintech-ek, BigTech-ek és az egyéb, népszerű mobilapplikációval rendelkező szereplők. Az értéklánc 3 részre bontható, melyek mindegyikét az adott területre szakosodott szereplő tölti be.
1. A platformok aggregálják a szolgáltatásokat, hogy összekapcsolt megoldások hálózatát kínálják, ezzel lehetővé téve az ügyfelek számára, hogy hatékony megoldásokhoz gyorsan és problémamentesen férhessenek hozzá. (Ilyen például egy webshop, applikáció vagy közösségi oldal.)
2. A technológiai megvalósítók infrastruktúrát és kapcsolódási lehetőségeket biztosítanak alkalmazásprogramozási felületeken (API-kon), valamint a Banking-as-a-Service (BaaS), azaz „bankolás szolgáltatásként” útján. – ezeken a csatornákon a platform- és a licenctulajdonosok információkat és adatokat cserélnek. (Ilyen például egy fintech cég.)
3. A banki licenctulajdonosok ajánlataikat platformokhoz csatlakoztatják a forgalmuk növelése és az ügyfelek megtartása érdekében. (Ilyenek a klasszikus bankok.)
Látható tehát, ahogy a bankok visszaszorulnak a teljes értéklánc irányításából a lánc végén álló, ügyfelektől távolabb eső szerepbe. Ez természetesen előnyöket és hátrányokat is rejt magában. Egyrészt veszíthetnek jelenlegi piaci részesedésükből bizonyos piacokon, például a hitelezés, biztosítás, számlavezetés és egyéb alapvető pénzügyi termékek értékesítésében. Ezen kívül pedig a felhasználók által generált adatok is kikerülnek kizárólagos felügyeletük alól, ami adatbiztonsági szempontból nagyobb sebezhetőséget jelent a korábbi modellhez képest. Másrészt viszont hozzáférést nyerhetnek a platformszerepet betöltő vállalatok óriási ügyfélbázisához, amelynek köszönhetően olyan felhasználói csoportokhoz is eljuthatnak, akik eddig elérhetetlenek voltak számukra.
A beágyazott pénzügyek sikerének titka a vállalatok azon törekvésében rejlik, hogy a pénzügyi szolgáltatásokat saját ökoszisztémájukba illesztve tegyék hatékonyabbá az ügyfélélutat és pozitívabbá a felhasználói élményt. Ez a gyakorlatban szerteágazó megoldásokat jelent:
– Beágyazott fizetés: Talán az egyik legismertebb példája a beágyazott pénzügyeknek. Applikációkba integrált fizetési lehetőséget jelent, amivel a hétköznapjaink során is gyakran találkozhatunk. Például a Bolt taxirendelő alkalmazás vagy külföldön az Uber használata közben. Itt az applikáción belül történik a fizetés, amit a vállalat egyből levon a kártyánkról, így lényegében a felhasználó csak beszáll, utazik majd kiszáll a kocsiból és készpénznek vagy bankkártyának sem szükséges nála lennie ehhez. Többek között a Burger King, Wolt, Foodpanda, Bolt Food is kínál lehetőséget applikáción belüli fizetésre.
– Beágyazott hitelezés és BNPL (Buy Now Pay Later): Manapság már nem szükséges bonyolult hitelezési folyamatokon végigmenni egy bankfiókban, ha az ember áruhitelt szeretne igényelni vásárlása finanszírozására. A beágyazott hitelezés lehetőségével vásárláskor igénybevehetjük az áruház által kínált hitelt és az adott fizetendő összeget részeire bontva, időben elnyújtva fizethetjük ki a kiválasztott terméket vagy szolgáltatást. Ezekre nemzetközi szinten jó példa a Klarna, az Afterpay, az Affirm, vagy az Apple Pay Later, de akár a Teslánál is elérhető hitelfelvételi lehetőség autóvásárláskor.
– Beágyazott biztosítás: Az egykori hosszas, bonyolult folyamatokat és a biztosítási ügynököket felváltandó beágyazott biztosításkötés segítségével néhány perc alatt elintézhető a biztosítás frissen megvásárolt termékünkre. Erre ismét jó példa a Tesla, ami Kalifornia és Texas területén egyszerű és kedvező árú biztosítást kínál autói mellé, melynek díját a hagyományos biztosításoktól eltérően nem életkor, korábbi balesetek száma stb. alapján állapítja meg, hanem az autóiba épített vezetésfigyelő szoftver által adott pontszám alapján.
– Beágyazott vagyonkezelés/befektetés: Az átlagember számára korábban bonyolultnak és nehezen elérhetőnek tűnő befektetések világa is leegyszerűsíthető beágyazott funkciókkal. Az Acorns nevű start-up például nagyon egyszerű módon, akár havonta automatikusan ismétlődő pénzküldéssel biztosítja a felhasználóinak a befektetés lehetőségét. A felhasználók a kockázattűrési szintjüknek megfelelő, mesterséges intelligencia vezérelte portfóliókba fektethetnek be, így nem kell aktívan foglalkozniuk sem az árfolyamokkal, sem azzal, hogy mi történik épp a piacokon.
Az európai trendeknek megfelelően, az innováció nagy része a fintech szereplők és helyenként a bankok irányából érkezik. A hagyományos banki szereplők azonban még nem feltétlenül rendelkeznek a Banking-as-a-Service beépítéséhez szükséges megfelelő technológiai fejlettséggel, mivel sok esetben továbbra is erősen támaszkodnak akár manuális megoldásokra is. Ezen szereplőknek a jövőben ki kell építeniük a BaaS megoldásokhoz szükséges digitális kompetenciákat, ha lépést kívánnak tartani mind a növekvő versennyel, mind az átalakuló vásárlói igényekkel.
A hagyományos pénzintézetek radikálisan eltérő versenykörnyezetre számíthatnak világszerte, hiszen a beágyazott pénzügyeken keresztül nem-hagyományos szereplők is beléphetnek a piacra, ráadásul olyan ökoszisztémákat építve, amelyek hiper személyreszabott értékajánlataikkal újraértelmezik az ügyfélutat és új szintre emelik az ügyfélélményt.
Az ügyfelek számára vonzó, integrált és intuitív felületek, melyekkel a végső cél, hogy „szuper app”-okká váljanak, magukba foglalnak olyan mindennapi banki tevékenységeket, mint a hitelezés, fizetés, utalás, befektetés, ezeken túlmenően pedig piacteret biztosítanak szabadidős és kereskedelmi tevékenységekre is. Mindezt gamification elemekkel egészítik ki, amelyek változásokat ösztönöznek az ügyfelek viselkedésében. Így a lakossági banki szolgáltatások végül beleolvadhatnak az ügyfélútba és az olyan alappilléreik, mint a hitelezés vagy befektetés az ügyfelek igényeit szolgáló funkcionális támogató részekké válhatnak.
A leírt folyamatok a PwC tanulmánya szerint mindenképpen végbe fognak menni, a kérdés a bankok számára inkább az, hogy pontosan hogyan is készüljenek fel rájuk, mivel vértezzék fel magukat, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki a felívelő trendből? Azoknak az intézményeknek, amelyek eddig nem invesztáltak megfelelő szinten core rendszereik modernizálásába, újra kell gondolniuk belső működési struktúráikat és technológiáikat. Erre azért lesz szükség, hogy biztosítani tudják a fejlődéshez szükséges technológiai és digitális képességeket, majd végső soron skálázható szolgáltatások, mint például a Banking-as-a-Service révén fenntarthassák versenyképességüket. Egy másik egyértelműen fontos tényező a bankok számára rendelkezésre álló kincsesbánya, az adatvagyon kiaknázásának képessége. Az adatkezelési és adatelemzési képességek kiépítése kulcsfontosságú értéket teremthet a beágyazott pénzügyek egyre szélesedő terepén, a kényelmesebb, ügyfélközpontúbb ajánlatokkal és tanácsokkal. A harmadik - és talán legfontosabb - összetevő pedig a bizalom, mivel jelenleg ez a tradicionális bankok egyik legnagyobb előnye az értéklánc többi szereplőjével szemben. Ennek megtartása azonban további erőfeszítéseket igényel a bankok oldaláról, elsősorban az ügyfelek biztosítása a jogszabályi megfelelés, a kockázatkezelés, adatbiztonság és a pénzügyi bűnözés elleni küzdelem melletti elköteleződésükről.
Az említett stratégiai területeket tudatosan fejlesztve a bankok magasabb felkészültséggel fogadhatják a következő évtized „azonnal mindent” világát és kihívásait.
A cikk társzerzője Balassa Ádám.
Nincs naprakészebb kiadvány a Tokaji borvidék borászatairól, éttermeiről, szállásairól és megannyi egyéb látnivalóiról.
A nukleáris létesítmények és radioaktívhulladék-tárolók, illetve a nukleáris és más radioaktív anyagok fizikai védelmének egyik fontos elemével, a támadást elhárító erők reagálási funkciójával kapcsolatos workshopot szervezett közösen az Országos Atomenergia Hivatal és az Amerikai Egyesült Államok Energetikai Minisztériuma.