Zsebünkben a bankunk, de beszélgethetünk is vele?

2021. 07. 01., 12:00

A modern technológia leglátványosabb eszközei az elmúlt öt évből a digitális személyi asszisztensek voltak. Ezek az asszisztensek képesek a beszédfelismerésre, legújabban pedig a vásárlásra is. Kérdés, hogy a bankolásban mennyire lesznek bevethetőek, és ha technológiailag lehetséges is, mindez az ügyfelek számára rejteget-e majd biztonsági aggályokat, például egy kávézóban megkérnénk-e a bankunkat élő szóban, hogy utalja el az aktuális rezsit.

Az interaktivitást először az Apple Siri funkciója majd pedig a hasonló beszédfelismerésre képes otthoni berendezések hozták el. A Google Home-ot, vagy az Alexát az különbözteti meg az előd technológiáktól, hogy képesek válaszolni. Emellett meg tudják őrizni a beszélgetés kontextusát, azaz nem feltétlenül kell szabatos mondatokban elmondani minden részletet újra. Emiatt a vásárlás, a szolgáltatások igénybevétele egyszerűvé válik.

Mivel ezek az asszisztensek már „megtanultak” fizetni is, az így létrejövő voice banking a 2010-es évek végének egyik nagy, de lassan haladó trendje. A Santander már 2017-ben bővítette hangvezérléssel az appját. A Paypal tulajdonában álló és az Egyesült Államokban rendkívül népszerű Venmo is több mint három éve rendelkezik Siri integrációval. Elég csak belemondani a mikrofonba, hogy Siri utalj át egy ezrest és a tranzakció teljesül is. Olyan, technológiában hagyományosan erős neobankok, mint az N26, a Tink vagy a Revolut azonban egyelőre kivárnak, hiszen a szöveges felületek karbantartása és honosítása sokkal egyszerűbb.

„A számlainformációs és a fizetési szolgáltatások az elsők, amelyeket digitalizálni lehet és amelyek átterelhetők hangos csatornára, továbbá működik még a költéskövetés hangvezérelt verziója is.”– mondta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.

Az ázsiai piac bátrabb a kísérletezésben, ott akár pénzügyi tanácsadást, hírszolgáltatást is bíznak a rendszerre. A kínai Ant Financial pedig több szolgáltatását kötötte össze a megtakarítások kezelésétől a vásárlásokig egy hangos interfésszel.

Németh Balázs hozzátette: „A fentiek elérhetősége a magyar piacon egyelőre kérdéses, hiszen erős nyelvtechnológiai fejlesztésekre lenne szükség ahhoz, hogy a rendszerek működjenek, ez azonban még időt igényel.”

A jövő tehát az, hogy a mobilappokba is beépíthető legyen a voice banking megoldás. Sőt, a telefonos ügyfélszolgálat is akár átalakítható legyen a technológia használatával. Mivel az interfész, az emberi hang általános, nem technikai jellegű, ezért minden olyan platformon előnyt hoz a voice banking, amely képes fogadni az emberi beszédet.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS