VOSZ Barométer: nem változott jelentősen az üzleti hangulat a harmadik negyedévben, de nehéz időszakra számítanak a hazai vállalkozások

VOSZ Barométer: nem változott jelentősen az üzleti hangulat a harmadik negyedévben, de nehéz időszakra számítanak a hazai vállalkozások
2023. 10. 27., 16:40

„Még nincs jelentős elmozdulás, de már látszódnak a repedések” – hangzott el a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által kiadott harmadik negyedéves barométer bemutatásán.

„Bár a VOSZ-tagok inkább az erős és prudens vállalkozások közé tartoznak, már őket is érintik az olyan makrogazdasági változások, mint a szakmai munkaerő hiánya vagy a csökkenő vásárlóerő – mondta el Kozák Ákos, a kutatást végző Egyensúly Intézet üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója. – Viszonylagos állandóságot lehet tapasztalni az üzleti hangulatban, ugyanakkor már látszódnak a repedések, és még nem nyilvánvaló, hogy a 4. negyedévben a tendencia hogyan fog folytatódni.”

Kozák Ákos emlékeztetett arra, hogy már korábban is jelezték: a lánctartozás várhatóan újra problémává válik. Egyre több vállalkozás panaszkodik a fizetési morál romlására. A csökkenő megrendelések és a gyengülő vásárlóerő miatt meglehetősen nagy a kockázata a veszteséges működésnek, a helyzetet pedig tovább rontja az európai uniós fejlesztési támogatások elmaradása és a rendkívül magas infláció is.

A vállalkozások pénzügyi helyzete egyelőre nem romlik, nem nőtt az adótartozás és nincsenek fizetési problémák. Ugyanakkor 7-ből 1 vállalkozásnak egyáltalán nincsenek pénzügy tartalékai, a komolyabb ellenálló képességgel rendelkező vállalkozások aránya pedig 20-ról 10 százalékra csökkent.

A vállalkozások jelentős része elkezdte újragondolni a fejlesztési céljait. A 3. negyedév adatai alapján majdnem minden 5. vállalkozás már elhalasztotta fejlesztési célú beruházásait, elsősorban a béremelések miatt – emelte ki Kozák Ákos. A jellemzően önerőből finanszírozott energetikai célú beruházásokat ugyanakkor a vállalkozások nem halasztották el, a zöld átállás folytatódott – árnyalta a képet Perlusz László, a VOSZ főtitkára (képünkön).

A hazai vállalkozások inkább a munkaerő megtartásában gondolkodnak, közel 40 százalékuk végrehajtott béremelést, elsősorban a bérfeszültség elkerülése miatt, ugyanakkor ezen felül már nem tervez továbbit.

A VOSZ főtitkára megerősítette: kifejezetten nehéz bértárgyalásokra van kilátás, hiszen a jelenlegi helyzetben mindkét oldalnak önmérsékletet kellene tanúsítania. „Élni és élni hagyni – foglalta össze az elérendő célokat Perlusz László. – Még mindig jobb, ha a vállalkozások a teherbírásuknak megfelelő, esetleg kisebb mértékben emelik a béreket, mintha csődbe mennek, aminek következtében sokan elveszítik a munkájukat.”

Az egyszeri 100 ezer forintos bérkiegészítés nemrégiben felmerült ötletéről Perlusz László elmondta: a VOSZ azt javasolja, hogy ezt az összeget adóteher-csökkentéssel támogassa az állam. A főtitkár hozzátette: az egyre biztosabbnak tűnő recesszió eleve hatással lesz a minimálbér és bérminimum mértékére is. A cégek fizetésképtelenségi helyzeteinek kezelésére a VOSZ egy piackonform reorganizációs program elindítását támogatná.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS