Vezetési és pihenőidők: május végéig élnek a könnyített szabályok

Magyarország az intézkedés végrehajtása előtt hivatalos bejelentést tett az Európai Bizottságnak arról, hogy más tagállamokhoz hasonlóan 2020. május 31-ig meghosszabbítja a vezetési és pihenőidő szabályokra alkalmazott átmeneti kivételeket. A csökkentett heti pihenőidő alkalmazása esetén a munkáltatóknak be kell tartaniuk a vonatkozó kompenzációs szabályokat.

Az Európai Bizottságnak márciusban küldött tagállami értesítés alapján a teherautó- és buszsofőrök számára előírt megnövelt maximális vezetési- és csökkentett minimális pihenőidők április 19-éig voltak érvényben. Magyarország a bizottsági útmutatásnak megfelelően ismét a testülethez fordult annak érdekében, hogy a felmentéseket az uniós rendelkezések sérelme nélkül az ezt követő időszakra meghosszabbíthassa.

A pozitív visszajelzés alapján a 2020. április 20. és május 31. közötti időszakban a napi vezetési idő 9 óráról 11 órára, a heti vezetési idő 56 óráról 60 órára, a kétheti vezetési idő 90 óráról 105 órára, a 45 perces szünet kötelező kivételének gyakorisága 4,5 óráról 5,5 órára emelkedik, ezzel egyidejűleg a napi pihenőidő 11 óráról 9 órára csökken. A járművezető két lehetőség közül választhat: a rendszeres heti pihenőidők helyett csökkentett heti pihenőidőt alkalmazhat, ebben az esetben a csökkentést kompenzálni kell az arányos pihenővel, vagy a heti pihenőidőt a megelőző heti pihenőidő végétől számított nem hat, hanem hét 24 órás időszak után kell megkezdenie. A tagállamok átmeneti mentességi kérelmeit az Európai Bizottság honlapján közzéteszi.

Az általában érvényes előírások betartását a határokon jellemző torlódások miatt kialakult várakozások súlyosan megnehezítik, sok esetben ellehetetlenítik. Járványügyi szempontból is fontos, hogy a hazánkon nemzetközi forgalomban áthaladó tehergépjárművek mielőbb elhagyhassák az ország területét.

„A közúti fuvarozást érintő uniós szabályozás nem csak most, a járvány idején fontos kérdés, hanem a gazdaság újraindítása során is meghatározó lesz” – mondta Schanda Tamás. Hozzátette, éppen ezért tartja aggasztónak a magyar kormány azt az irányt, amelyet Brüsszel képvisel ebben a témában egy új szabályozásról folyó tárgyaláson. „Meggyőződésünk, hogy a mostani javaslat ellentétes az uniós alapértékekkel és minden józan megfontolással. Jelentős többletköltségekkel és adminisztratív terhekkel sújtanák az ágazat vállalatait, amivel munkahelyeket  veszélyeztetnének, és rombolnák az európai versenyképességet. A kormány küzd a fuvarozó vállalatok és dolgozóik érdekeiért, és amennyiben szükségessé válik, az Európai Bírósághoz fordul az ügyben.” (ITM Kommunikáció)

Képünk illusztráció.