Válságálló családi vállalkozások: ez a legfontosabb három kritérium

2020. 08. 02., 17:15

Bár sokszor hasonlítják gazdasági szempontból a jelenlegi koronavírusjárvány-helyzetet a 2008-as válsághoz, a családi vállalatoknál az látható, hogy az akkori, illetve a jelenlegi krízis lényegesen más helyzetben érte a cégeket.

Mennyire voltak felkészülve a mostani pandémia és a 12 évvel ezelőtti kihívásokra? Mit érdemes egy vállalkozásnak szem előtt tartania stratégiája megalkotásakor, hogy egy következő válsághelyzetben is sikeresen tudjon működni? A K&H családi vállalatok szakértői ezekre a kérdésekre keresték a választ, a legutóbbi recesszió tapasztalatainak felidézése alapján pedig három fő „összetevőjét” határozták meg a válságálló cégnek.   

„A rendszerváltás óta nem volt komoly sokk a gazdaságban, így a 2008-as recesszió szinte a semmiből jött. A cégvezetők sem tervezés, sem megtakarítás szempontjából nem voltak felkészülve, ezért az akkori válság igen komoly piactisztítással járt, aki viszont túlélte, az utána beleépítette a cégébe a tanulságokat. A jelenlegi válság során ezért nemcsak az elmúlt években félretett családi vagyon volt elérhető, hanem a felelős vezetők a cégben is raktak félre tartalékot” – mondta el Ékes Ákos, a K&H családi vállalatok központ vezetője.

Nem maradtak magukra

A hitelezési aktivitás is komoly különbséget mutat a több mint 10 évvel ezelőtti helyzethez képest, ugyanis az elmúlt időszakban likviditásbőség jellemezte a piacot, amit a cégek fejlesztésekre fordíthattak a saját tartalék felhasználása helyett. Emellett a fix lejáratú lekötött hitelkeret, ami „békeidőben” akár felesleges kiadásnak tűnhetett, most remek lehetőséget biztosított a likviditási problémák villámgyors kezelésére. Továbbá az is komoly eltérés, hogy 2008-ban a vállalatok sokkal jobban magukra voltak utalva, nem voltak szinte azonnal rendelkezésre álló, államilag támogatott hitelek. Most azonban a banki és az állami rendszer is készen állt, hogy támogassa és segítse a cégek működését, a gazdaság felélénkítését.

A válságálló cégek három fő jellemzője

Az elmúlt több mint tíz évben a tulajdonosok számára jóval több lehetőség adódott, hogy kifejezetten családi vállalatoknak rendezett fórumokon megoszthassák egymással problémáikat és megoldásaikat, melynek hatására még szorosabb közösség és kapcsolatrendszer alakul ki köztük. „A tavaly szeptemberi K&H családi vállalatok klubunk témája éppen a krízisre való felkészülés volt, habár akkor még nem a koronavírus-járvány hatásaira készültünk. A családi vállalat tulajdonosok megosztották tapasztalataikat arról, hogy hogyan élték át sikeresen a válságot és hogyan készülnek a következőre, miközben meghatározták a válságálló cégek három fontos „összetevőjét”: egy válság során az marad fenn,

  1. aki tudatosan, hosszú távra tervez,
  2. félretesz egy nehezebb időszakra is, valamint
  3. felkészül az állandó és gyors változásra, reagálásra.

Elismerik a példamutató megoldásokat

Az idén öt éves K&H családi vállalatok kiválósági díjjal éppen ezért a vírusjárvány kihívásaira adott kiemelkedő megoldásokat ismeri el a pénzintézet, hogy a sikertörténetek által egymás példájából tanuljanak, inspirálójának a cégek. A pályázatokat 2020. augusztus 31-ig lehet benyújtani.

A K&H családi vállalatok kiválósági díj részletei itt érhetők el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS