Vállalkozói klubot nyitott a VOSZ Heves vármegyében

Vállalkozói klubot nyitott a VOSZ Heves vármegyében
2023. 01. 27., 17:49

Első alkalommal várta tagjait a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Heves vármegyei szervezete Páholy elnevezésű rendezvényére január 26-án.

Micski Marianna, a vármegyei szervezet elnöke szerint szükség van vállalkozói klubok működésére, személyes találkozásokra, egymás megismerésére. Olyan beszélgetésekre, jó példák, jó ötletek bemutatására, átadására készülnek, amelyek hatására érezhetik a vállalkozók, hogy létezik a helyi szervezet, s így hozzájuk bármikor lehet fordulni. Alulról építkező formában szeretnék bevonni a vállalkozókat az érdekek feltárásába, s annak magasabb szinten történő érvényesítésébe – írja a heol.hu.

„A VOSZ országos elnökségében is azt az álláspontot képviselem, hogy maradjunk a realitások talaján. Ez pedig azt mondatja, hogy ma a gazdaság motorjai a kis- és középvállalkozások, nem pedig a multik. Ezt az üzenetet, s azt a gondolatot, hogy él és létezik a magyar vidék, szeretnénk erősíteni ezzel a páhollyal is” – fogalmazott a szervezet vármegyei elnöke.

„Az egyik legfontosabb célnak azt tartom, hogy a vállalkozók ismerjék meg egymást személyesen is. Vallom, hogy egri az egrivel tartson össze. Nem hiszek a zoom meetingekben, online tréningekben. A személyes kapcsolatokban hiszek, s vállalkozóként magam is előbb a közvetlen környezetemben keresem az üzleti kapcsolatokat – mondta Micski Marianna.

A VOSZ Páholy első vendége Bárdos András médiaszemélyiség és vállalkozó volt, akit Szabó Gabriella – a páholy állandó háziasszonya – kérdezett a szépasszony-völgyi Ködmön Csárdában.

A későbbiekben is minden páholy vendége olyan ismert ember lesz, aki pódiumbeszélgetés keretében értéket tud adni, hasznosítható ötleteket felmutatni, akár oktató céllal is.

Nemes Róbert felvételén Bárdos András és Szabó Gabriella.

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS