A Magyarországon működő üzleti szolgáltatóközpontok többsége jelenleg Budapesten végzi tevékenységét, de a főváros mellett egyre népszerűbbek az egyetemi városok is, az új egység nyitását tervező központok kétharmada vidéki helyszínben gondolkodik.
Az üzleti szolgáltatóközpontok (business service center, BSC) száma az elmúlt években dinamikusan nőtt, az általuk alkalmazottak számával együtt. Míg 2018-ban „mindössze” 110 BSC működött az országban mintegy 50 ezer alkalmazottal, addig 2023-ban már 201 központ több mint 100 ezer embernek adott munkát.
A hazai BSC-piac egyelőre erősen főváros-központú: az alkalmazottak háromnegyedét (nagyjából 75 ezer fő) a 167 budapesti központ foglalkoztatja. A vidéki székhely mellett döntő cégek (egyelőre) hét egyetemi várost szemeltek ki, Debrecent, Szegedet, Miskolcot, Pécset, Székesfehérvárt, Győrt és Veszprémet.
A vidéki városok súlya a jövőben várhatóan növekedni fog. A hazánkban működő BSC-k közül jó néhány vezetése fontolgatja vidéki telephely megnyitását. A HIPA „Business Services Hungary 2023” című kiadványának összeállításakor erre vonatkozó kérdést is feltettek, a válaszokból pedig az derült ki, hogy a BSC-k 15 százaléka tervezi, hogy a következő három évben új szolgáltatóegységet nyit Magyarországon, a válaszadók 10 százaléka pedig vidéken.
A magyar Tier 2 városok természetesen nyitottak ezekre a lehetőségekre. A fővárosból szinte valamennyi egyetemi város autópályán elérhető, az infrastruktúra folyamatosan fejlődik, a bérleti díjak alacsonyabbak, a helyi egyetemek pedig biztosítják, hogy jól képzett, nyelveket beszélő fiatal munkaerő álljon az újonnan létrejövő regionális központok rendelkezésére. Mivel a magyar kormány prioritásként tekint a vidéki városok fejlesztésére, a vidéki telephelyet választó cégek az Európai Unióban elérhető egyik legmagasabb regionális támogatási intenzitásra is számíthatnak.
„A piac növekvő decentralizációja nemcsak a gazdasági fejlődésnek ad lendületet, de hozzájárul ahhoz is, hogy a nagy hozzáadott értékű munkahelyek eloszlása egyenletesebb legyen az országon belül” – olvashatjuk a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség kiadványában. A szervezet elkötelezett a BSC-k vidéki terjeszkedésének támogatása mellett, így – többek között – segítséget nyújt a megfelelő telephelyek, irodahelyiségek kiválasztásában és az egyetemekkel való kapcsolat megszervezésében is. Amint Joó István vezérigazgató a novemberben megrendezett Business Services Hungary 2023 elnevezésű konferencián fogalmazott: „Arra bátorítok minden szereplőt, hogy a növekedési terveik során vizsgálják meg a vidéki városok nyújtotta lehetőségeket is. A szektorban foglalkoztatottak közel 25 százaléka vidéki telephelyen dolgozik, és mi azt ösztönözzük, hogy ezt az arányt a jövőben tovább növeljük.”
A kiemelt képen a BT debreceni irodaháza. Forrás: colliers.com.
A cikk megírásában az Üzletem.hu együttműködő partnere a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség volt.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.