Üzleti ismeretek nélkül kezdenek vállalkozásba a hazai kreatív szakemberek?

2021. 10. 12., 15:15

Gyakran hiányos, elavult üzleti ismeretekkel kezdenek vállalkozásba a hazai design- és művészeti szakemberek, miközben a digitális átalakulással is lépést kell tartaniuk – mutat rá a Magyar Formatervezési Tanács.

A szervezet idén is kiadta a legfrissebb, ingyenesen letölthető Start Up Guide vállalkozásfejlesztési útmutatót, ami több mint másfél évtizede segíti a mikro-, kis- és középvállalkozások piacra lépését és sikeres működését a kreatíviparban.  A kiadvány egy online előadássorozat formájában meg is elevenedik az októberi Budapest Design Week-en, ahol emellett kiállítások és workshopok keretében azok a társadalmunkat gyökeresen átalakító új normák is napirenden lesznek, mint a social design, a home office és a divat kapcsolata vagy az NFT.   

Az Európai Beruházási Alap és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány idén bejelentette, hogy összesen 3 milliárd forint összegű támogatást nyújt a világjárványból való felépüléshez azoknak a magyar kis- és középvállalkozásoknak, amelyek a kulturális és a kreatív ágazatban tevékenykednek. A szektor szereplőinek azonban nem csupán a globális vészhelyzet okozta gazdasági nehézségekkel, de az egyre digitalizálódó üzleti környezettel is szembe kell nézniük.

„Az elmúlt 15 év tapasztalatai azt mutatják, hogy számos esetben átgondolt üzleti és pénzügyi terv nélkül indulnak el a hazai kreatív vállalkozások. Hiába rendelkeznek egy alapvetően piacképes termékkel vagy szolgáltatással a frissen céget alapítók, ha nincs mögötte megfelelően felépített marketing- és értékesítési stratégia vagy nem tudnak a szinte teljesen elektronikus környezethez idomulni – nem is beszélve a megfelelő oltalmak megszerzéseséről. A sikeres piacra lépéshez szükséges gyakorlati és digitális ismerteket gyűjtötte össze 2021-ben is a Start Up Guide kiadvány, ami online ingyen letölthető” – hangsúlyozta Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és Magyar Formatervezési Tanács elnöke.

A kihívásokkal teli kreatív szektorban szerencsét próbáló vállalkozóknak készült Start Up Guide 16. kiadásából ismereteket szerezhetünk az indulás minden aspektusáról az üzleti és pénzügyi tervezéstől, a számviteli fogalmakon, a finanszírozáson, a szerzői jog és tárgyalási ismereteken át egészen a marketing és a márkaépítés alapjáig, valamint a legfrissebb digitális megoldásokig.

Az útmutató meg is elevenedik az idén október 8. és 17. között zajló Budapest Design Week-en a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és a Magyar Formatervezési Tanács szervezésében. A Start Up Guide Live többnapos, interaktív online előadássorozata keretében október 12-én az üzletek válságállóvá alakításának módszerei, a finanszírozási formák és a piaci változások követése lesznek a középpontban, október 13-án pedig az ügyfélélmény fogalma és fontossága, a remarketing eszköztára és a rendszerben gondolkodás előnyei adják a fő témákat.

A résztvevők többek között megtudhatják, miként ismerhetők fel az új fogyasztói trendek, mikor érdemes módosítani az üzleti stratégiát, honnan érdemes forrásokat bevonni, hogyan lesz az érdeklődőből vásárló vagy miként alkothatnak működő egész rendszert a különálló online, sales és marketing eszközökből, fizetési, logisztikai alkalmazásokból. Az eseményeken többek között olyan elismert szervezetek szakembereitől tanulhatnak, mint a Hiventures vagy a Bestbyte.  

A járvány következtében születő új normákat több mint 120 szakmai partnerrel és 200 programmal járja körbe az idei Budapest Design Week. A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan idén is komplex szakmai programmal jelentkezik október 11-én a Fabunio (Magyar Fa- és Bútoripari Unió), azt elemezve, hogy az egyes alkotók és cégek életére milyen hatással van a designszemlélet, illetve milyen élményekkel és kihívásokkal jár a gyártói-tervezői együttműködés. Október 13-án a New Standards beszélgetéssorozat részeként a forradalmi átalakuláson áteső autóipar, valamint közösségi közlekedés előtt álló feladatokat és design szerepét vitatják meg a MOL, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a KPMG és a MOME képviselői. Ugyancsak a közös megoldásokat és a jövő útjait keresi a jelen és a jövő szociális kihívásai vetületében október 13. és 14. között a Magyar Formatervezési Tanács és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem közös programja, a nemzetközi Social Design Network szimpóziuma és kiállítása.

A különböző európai egyetemek hazai és nemzetközi szociális design szakértői a COVID-19-járvány miatt megváltozott elméletekről és a társadalmi tervezés új gyakorlatairól számolnak be. A szimpózium előadói egyrészről bemutatják intézményeik szociálisdesign-gyakorlatát és -értelmezését, emellett felvázolják a szociális design újradefiniálására tett kísérleteiket ebben a folyamatosan változó világban. A Social Futures kiállítás pedig átfogó képet ad a Social Design Network partnerintézmények hallgatói projektjeiből és koncepcióiból, amelyek kiemelt társadalmi kérdésekre reagálnak, és alkalmazhatók a globális világjárvány idején és azt követően is. Az eseménysorozat számos, az életünket átformáló különleges jelenségbe nyújt betekintés, mint amilyen a kiterjesztett valóság, valamint a NFT-k, a digitális alkotók munkáját hitelesítő és védő, nem helyettesíthető érmék szerepe a formatervezésben.

A Budapest Design Week eseménysorozat nyitókiállítása a Société Budapestben a központi témát körbejáró „New Standards”, amely 30 fiatal, 30 év alatti tervező munkáját mutatja be. A Budapest Design Week stratégiai partnereként a Magyar Divat és Design Ügynökség (HFDA) pedig idén az október 4. és 10. között megtartott 360 design kiállítás megszervezéséért felel. Az Európai Unió kezdeményezéséhez csatlakozva BEDA tagként a Magyar Formatervezési Tanács és partnerei New European Bauhaus workshopot szerveznek október 12-én.

A Budapest Design Week népszerű eseménysorozata minden évben a Nyitott Stúdiók, amely idén – a pandémiás helyzetet szem előtt tartva, az aktuális biztonsági előírásoknak megfelelően – offline és online programokkal várja azokat, akik szeretnének betekintést nyerni a hazai designerek, designstúdiók műhelyébe. A 2021-es Budapest Design Week azonban nem csak a fővárosra koncentrál, ugyanis a csatlakozó külsős helyszínek mintegy 150 különböző programot kínálnak Budapesten és országszerte a designtól, a kreatívipari vállalkozásfejlesztésen át, a divat és belsőépítészetig számtalan témakört feldolgozva kerekasztal-beszélgetéseken, kiállításokon, készműves workshopokon és városi sétákon keresztül. Idén Szombathely, Sopron, Pécs és Debrecen is csatlakozik az eseménysorozathoz.

A programokkal a Budapest Design Week egyik kiemelt célja, hogy a résztvevő kreatívipari mikro-, kis- és középvállalkozások segítségével bemutassa, miként lehet sikeresen alkalmazkodni egy piac gyors változásaihoz, a fogyasztói szokások hirtelen átalakulásához, amitől más szektorok is inspirációt kaphatnak. Az eseménysorozat egyedi megoldásaival egy ingyenes továbbképzési lehetőséget is nyújt a kreatív szakemberek számára, akik szeretnék az ismereteiket bővíteni, ezáltal minél nyitottabban és felkészültebben szembenézni a változásokkal.

További információ: https://budapestdesignweek.hu/2021/

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS