Üzlet és üzleti sikersztori a koronavírus idején

Többek között ezek hangzottak el a Magyar Termék Nonprofit Kft. Üzlet a járvány idején címmel megtartott hagyományos, immár ötödik AGÓRA konferenciáján, amely ezúttal rendhagyó módon, online zajlott. Benedek Eszter, az AGÓRA életre hívója és háziasszonya, a Magyar Termék ügyvezetője egy tévéstúdióba invitálta az előadókat, hogy innen közvetítve a rendezvényt az adás technikai minősége is tökéletes legyen.

A résztvevők Barta Attila, a Florin Zrt. tulajdonos-cégvezetője; Dr. Firniksz Judit, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje; Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója és Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletág ügyvezető igazgatója voltak.

Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletág ügyvezető igazgatója a legfrissebb helyzetelemzésüket ismertette. Felhívta a figyelmet a globális élelmiszer-ipari ellátóláncok sérülékenységére. Mint kifejtette, a legnagyobb bizonytalansági tényező a szója-előállítás, mert nagyon magas benne a termelési koncentráltság és az exporthányad. A húsfehérje esetében (baromfi, sertés) már sokkal kisebb a nemzetközi kereskedelem súlya, erősebb a belpiac. Ugyanakkor takarmányozni szójából (is) kell, így közvetetten itt is hathat ez a fajta sebezhetőség.

A megváltozott keresleti-kínálati körülményekhez való gyors alkalmazkodásban a mezőgazdasági termelőknek van a legnehezebb dolguk, hiszen a baromfiágazatban 8-9 hónap, sertéságazatban 17-24 hónap, szarvasmarha ágazatban 30-38 hónapba telik az állomány újbóli felépítése. Az alkalmazkodásban kulcskérdés a hűtőkapacitások nagysága is ­– tette hozzá.

Utalt arra is, hogy a márciusi pánikvásárlások mind a feldolgozói, mind a kiskereskedelmi árakat és a mennyiségeket felhúzták. Ma már azonban erős áresés tapasztalható, főként azokon a piacokon, ahol más hatások (madárinfluenza, afrikai sertéspestis) is érződnek. Középtávon azok az ágazatok lehetnek jobb helyzetben, amelyek tekintetében az ország kismértékben a hazai önellátottsági szint alatt van, mert ezek megfelelő mértékben ki tudnak szolgálni egy csökkenő belföldi keresletet is. Akik viszont magas exporthányaddal dolgoznak, ott a csökkent belföldi kereslet nem tudja tompítani a hatásokat.

A kialakult helyzetben a Takarékbank Agrár Üzletága is igyekszik minél több oldalról támogatni ügyfeleit. Ennek egyik lépéseként az első között tette elérhetővé az új NHP Hajrá programot, melynek pozitív vonása, hogy kevesebb a hitelcél-korlátozás, többek közt forgó célra is felhasználható, amelyből a készletek, alapanyagok mellett a bérek finanszírozása sem kizárt. Így sok folyamatban lévő agrár beruházás kapacitáskihasználtságának növelésében is segíthet majd.

Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője arról számolt be, hogy már 80 cég társult a hazai gazdaság támogatását, a munkahelyek megőrzését szolgáló kampányukhoz. A #veddahazait felkarolták a kereskedelmi láncok is, így a fogyasztók akciós újságokban, óriásplakátokon, webshopokban és az üzletterekben is találkoznak az üzenettel. Az akció legújabb eleme, hogy a főváros legforgalmasabb pontjain valósághű maszkokkal fedett citylight-okon húsz cég buzdítja a járókelőket a hazai termékek választására. Örömmel számolt be arról is, hogy a jótékonyság területére is kiterjesztették a mozgalmat: védjegyhasználóikkal együttműködve Hazai Pakk néven segélycsomagokat juttatnak el a rászorulóknak.

Dr. Firniksz Judit, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje arról a veszélyhelyzet alatt hozott kormányrendeletről tájékoztatta a résztvevőket, amely jelentős hatást gyakorolhat a kereskedők és a beszállítók üzleti kapcsolataira. E szerint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok katalógusa bővül, tilalom alá esik ugyanis, ha a kereskedő a beszerzési árat a beszállító tiltakozása ellenére egyoldalúan csökkenti, vagy a szerződésmódosítás érdekében fenyegetést alkalmaz, így különösen a szerződéses kapcsolat megszüntetésével, a rendelésállomány csökkentésével vagy lemondásával igyekszik nyomást gyakorolni. Felhívta továbbá a figyelmet az újonnan megállapított tényállásokra vonatkozó speciális eljárási szabályokra, valamint utalt arra, hogy a kormány kedden a parlament elé terjesztett egy a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokat tartalmazó törvényjavaslatot, amelynek alapján vélelmezhető, hogy a beszerzési árak megállapítására vonatkozó szabályok a veszélyhelyzet megszűnte után is fennmaradnak.

Barta Attila, a Florin Zrt. tulajdonos-cégvezetője– aki Szegedről, az új gyártócsarnokból jelentkezett be – elmondta, hogyan lett meghatározó szerepük a fertőtlenítőszer-piacon. A Florin ugyanis egyike annak a hat magyar cégnek, amely a járvány idején az Innovációs és Technológiai Minisztérium koordinálásával gondoskodik az ország ellátásáról. Január óta megtízszerezte a fertőtlenítőszer-gyártást, a szükséges alap- és csomagolóanyagok beszerzését új hazai és külföldi beszállítók gyors felkutatásával oldotta meg. Március elején pedig új gyártócsarnok építéséről döntött. Április végére már el is készült a 2000 négyzetméteres gyártócsarnok, ahol jelenleg a próbaüzemnél tartanak.

Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója a járvány okozta nehézségek leküzdésének tanulságait úgy foglalta össze, hogy ehhez szükséges volt a belső működés és a vásárlómenedzsment felülvizsgálatára, valamint a folyamatok helyzetre szabására. A vásárlók és 13 ezer dolgozójuk biztonsága érdekében tovább szigorították a higiéniai protokollokat is. Kiemelten törekedtek aSPAR Online Shopban rejlő lehetőségek kiaknázására. Ennek érdekében bővítették a kapacitásait és a működési idejét. Bevezették a taxi shopping szolgáltatást is. A magyar agrárium támogatásával összefüggésben elmondta: kínálatukban 92,9 százalékos a hazai előállítású termék.