Uniós díjat nyert a Nébih erdőtűz-megelőzési projektje

2020. 10. 27., 16:00

Elnyerte az Európai Unió idei LIFE-díját az éghajlatvédelmi kategóriában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) FIRELIFE erdőtűz-megelőzési projektje – közölte kedden a hivatal az MTI-vel. Az idei döntőbe 156 LIFE-projekt kerülhetett be.

A program jutalmazásával az unió elismerte azt a példaértékű, nagymértékben összefogáson alapuló munkát, amelyet a magyar lakosság és szakemberek az erdőtüzek visszaszorítása érdekében tettek – írta Nébih , és emlékeztetett, hogy a program indulása óta egyharmadával csökkent az erdőtüzek száma az országban.

Az Európai Unió a LIFE-díjakkal a LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai uniós program által támogatott leginnovatívabb és legeredményesebb projekteket jutalmazza. Az elismerést három kategóriában – éghajlat, természet- és környezetvédelem – ítélik oda minden évben. Idén a FIRELIFE mellett egy szlovén természetvédelmi, valamint egy portugál környezetvédelmi projekt érdemelte ki az elismerést.

Bár az erdőtüzet általában a közbeszédben és a statisztikai elemzések során is a természeti katasztrófák közé sorolják, a valóságban Európa-, így Magyarország-szerte is sokkal inkább az ember okozta katasztrófák csoportjába tartozik. A tűzesetek 99 százalékának keletkezése az emberhez köthető.

A Nébih FIRELIFE programjának hatékonyságát jól mutatja, hogy a program létrejötte óta Magyarországon a tűzveszélyes napokra eső tűzesetszám 30 százalékkal csökkent, a károsodott területek kiterjedése pedig 90 százalékkal mérséklődött.

A Nébih hangsúlyozza, hogy a díj nemcsak közvetlenül az erdész, természetvédő, tűzoltó, pedagógiai és kommunikációs szakembereket felvonultató projektcsapatot illeti meg, hanem ugyanannyira szól mindazoknak az erdőgazdálkodóknak, földműveseknek, kertészkedőknek, erdőjáróknak, dohányzó gépjárművezetőknek, továbbá Magyarország minden lakosának és külföldi vendégeinek is, akik a projekt sikeréhez hozzájárultak akár csak azzal is, hogy a tüzet „óvatosan használva” elkerülték az erdőtűz kialakulását. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS