Újra járvány előtti magasságokban a nagyvállalatok várakozásai

Újra járvány előtti magasságokban a nagyvállalatok várakozásai
2021. 08. 05., 19:30

A legújabb K&H nagyvállalati növekedési index kutatás szerint tovább nőtt a cégek optimizmusa a második negyedévben, és hat pontra emelkedett a mutató értéke. Ilyen magasan utoljára a vírus berobbanása előtt, több mint egy éve volt. A fellendülés annak köszönhető, hogy a vállalatok sokkal pozitívabban látják a hazai gazdasági kilátásokat.

Folytatódott az előző negyedévben kezdődő tendencia, és 3 ponttal nőtt a K&H nagyvállalati növekedési index. A 2 milliárd forint feletti árbevételű, nem állami magyarországi cégek egyéves várakozásait mérő mutató így jelenleg 6 ponton áll. Ilyen magasan több mint egy éve, 2020 első negyedéve óta nem volt az index.

Kilőttek a makrogazdasági várakozások

„A nagyvállalatok kedvező várakozásai annak tudhatók be, hogy a pandémia idején bezuhanó, a magyar gazdaságra vonatkozó kilátások jelentősen javultak. A makrogazdasági részindex értéke ugyanis korábban soha nem látott mértékben, 21 ponttal nőtt, ennél magasabban utoljára 2018 első negyedévében volt” – tájékoztatott Patrick Van Overloop, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője.  – „Ennek ellenére az érték még mindig minimálisan a negatív tartományban, mínusz 1 ponton van, de az eddigi, erősen borúlátó várakozásokon túl vagyunk. A teljes index növekedését eközben ellensúlyozta, hogy a vállalatvezetők optimizmusa kissé mérséklődött saját cégük kilátásai tekintetében az előző negyedévhez képest. A vállalati részindex 3 ponttal csökkent és ezzel 9 ponton áll.”

A hazai gazdaság változása kapcsán a válaszadók nagyon pozitívan látják a jövőt. 35 százalékuk bővülésre számít egy éven belül és csak 15 százalékuk várja az ellenkezőjét. Hosszabb távon még optimistábbak a cégek, a véleményükben nyoma sincs a vírus okozta visszaesésnek: az elkövetkező három évben 65 százalékuk jósol növekedést, és mindössze 9 százalékuk számol némi visszaeséssel.

Hasonló kilátások minden szektorban

Akár gazdasági szektor, akár árbevétel alapján csoportosítjuk a vállalatokat, jelenleg nincs jelentős különbség a véleményükben.  A növekedési indexben mindössze 3 pont az eltérés a legpozitívabb várakozásokkal rendelkező szolgáltató szektor (8 pont) és a kereskedelem (5 pont) között. Árbevétel szerint pedig a 2–4 milliárd közötti és a 10 milliárd forintnál nagyobb bevétellel rendelkezők mutatója egyaránt 6 ponton áll, a 4 és 10 milliárd forint közötti bevételű vállalatok indexe pedig 5 ponton. Egyedül régiónként nézve figyelhető meg jelentősebb eltérés, Kelet-Magyarországon a legoptimistábbak a cégek (9 pont) Közép-Magyarországon pedig a legkevésbé (4 pont).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS