Tompíthatóak a közúti fuvarozókat érintő mobilitási csomag negatív hatásai

2021. 10. 03., 11:00

Együttműködési megállapodást írt alá Homolya Róbert, a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület elnöke, valamint Füle László elnök a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) részéről a Magyar Vasút Konferencián. Az aláírt megállapodás alapján a Felek együttműködnek a kombinált fuvarozás fejlesztését elősegítő, támogató intézkedések előmozdításában, a közúti vállalkozások kombinált fuvarozásba történő hatékony bekapcsolódásához szükséges keretrendszer kialakításában, a szabályozási környezet egyszerűsítésében, korszerűsítésében.

A megállapodással a két szervezet aktívan képes lesz hozzájárulni a klímavédelmi célok teljesüléséhez. Elősegítik hazánk aktív bekapcsolódását a reális alternatívaként a nemzetközi árualapokért folyó versenybe, a kombinált fuvarozás által végezett magasabb logisztikai szolgáltatás nyújtásán keresztül a nagyobb termelő vállalatok letelepedéséhez, a hazai kis- és középvállalkozások nemzetközi vérkeringésbe történő bekapcsolódásához és hazánk globális logisztikai térképre történő felkerüléséhez, valamint a közúti fuvarozókat érintő mobilitási csomag negatív hatásainak tompításához. 

A megállapodással kapcsolatban a Magyar Vasúti Egyesület ügyvezető igazgatója, Hódosi Lajos leszögezte, hogy a kombinált fuvarozás egyesíti a környezetbarát vasút előnyeit a közúti fuvarozás rugalmasságával, de a szegmens célzott támogatás nélkül nem képes megfelelni a piaci elvárásoknak.  Célzott dotáció hiányában néhány éven belül behozhatatlan versenyképességi és működésüket veszélyeztető hátránnyal fognak szembesülni a hazai vasúti vállalatok, továbbá hazánk törekvései a logisztikai elosztóközpont-szerep megnyerésére meghiúsulhatnak, márpedig az Európai Bizottság által támasztott elvárások egyértelműek: 2030-ra a vasúti árufuvarozás teljesítményét 50 százalékkal növelni kell, amely a 300 km távolságnál nagyobb közúti fuvarozás 30 százalékának vasútra terelését jelenti egyben. 

Dittel Gábor, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára kiemelte, hogy a legnagyobb taglétszámú hazai közúti fuvarozói szakmai érdekképviselet kezdeményezésére létrejött közúti-vasúti megállapodás egy új szemléletmódot tükröz; egy eddig nem tapasztalt együttműködés alapjait fekteti le a fuvarozási szektor két meghatározó, mindeddig versenypozícióban álló piaci szegmense között.

A példaértékű megállapodás új perspektívát nyit azon hazai közúti fuvarozói kis- és középvállalkozások számára is, amelyek a nemrég elfogadott mobilitási csomag rendelkezéseinek következtében az európai uniós relációkban jelentős piacvesztéssel kénytelenek szembenézni.

Az ipartestület ügyvezető főtitkára külön hangsúlyozta, hogy a hazai közúti árufuvarozó kis- és középvállalkozások nemzetközi versenyképességének megőrzését és a munkahelyek megvédését elősegítő kíséretlen kombinált fuvarozásba történő bekapcsolódás nem nélkülözheti a kormányzati támogatást annak érdekében, hogy valóban fenntartható megoldás születhessen.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS