A Covid-járvány, az orosz-ukrán háború és a magas infláció mind nagyon megterhelő a kkv-k számára. A világgazdaság leggyengébb pontja azonban a tengeri szállítmányozás, amelynek költsége megtízszereződött 2019-hez képest. Az iBanFirst szakértői szerint legjobb esetben is 2023-ig tart a kikötői torlódások megszüntetése és a fuvardíjak tartós csökkenése.
Az év elején azt hittük, túl vagyunk a Covid-járvány okozta gazdasági nehézségeken, azonban nem ez a helyzet. Március közepén Kína bezárta a 17 millió lakost számláló Sencsent, a kínai Szilícium-völgyet, valamint bezárta kikötőjét is, amely a konténerszállítás terén az ország egyik legnagyobbja.
Sencsenen évente 194 millió tonna áru halad át, ami több, mint háromszorosa Le Havre, Franciaország vezető konténerkikötőjének forgalmához, ami körülbelül 66 millió tonna árut mozgat egy évben. Ehhez járul még az ukrajnai háború és az évtizedek óta nem látott inflációs nyomás: Franciaországban 3,6 százalék, Németországban 5,1 százalék, Belgiumban 8 százalék, Magyarországon 8,3 százalék.
Megtízszereződött a tengeri szállítmányozás ára
A termékek 90 százaléka tengeri szállítmányként jut el a fogyasztókhoz. Azonban a Covid-járvány kezdete óta a tengeri szállítás teljesen kiegyensúlyozatlan, és ez költségrobbanást eredményezett. 2019-ben egy 20 láb méretű konténer (33 köbméter) átlagára 1200 euró körül volt, ez most meghaladja a 13 000 eurót és esetenként akár a 20 000 eurót is elérheti. Ez még a magas hozzáadott értékű áruk szállítása esetén sem tartható, ahol általában magasabbak az árrések.
Stratégiát kell kidolgozni a költségek csökkentésére
Az év elején sokan a szállítmányozás pozitív változásában reménykedtek. Erre azonban várni kell. Számos bomlasztó tényező van: a Covid-járvány okozta bezárások Kínában, a háború Ukrajnában, a konténerek hiánya, a nagy kereslet és annak kielégítésére történő igyekvések és a növekvő energiaköltségek.
„Legjobb esetben is 2023-ig tart a kikötői torlódások megszüntetése és a fuvardíjak tartós csökkenése. Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi kereskedelemtől függő vállalatoknak, akár az anyagmozgatás, akár a kereskedelmi értékesítési pontok tekintetében, stratégiákat kell kidolgozni a költségek csökkentésére, hogy fenn tudjanak maradni” – mondta Henrik Gergely, a nemzetközi tranzakciókra szakosodott cég, az iBanFirst számlamenedzsere.
A helyzet rávilágít a globalizált termelési láncok sebezhetőségére és az infláció ingadozás okozta veszteségek csökkentésének igényére. Utóbbira megoldás lehet a devizafedezet, ha nemzetközi deviza tranzakció is szerepet játszik a kereskedelemben. A szállítmányozási problémák azonban nagy nehézséget állítanak a vállalatok elé.
A többség hosszú távú stratégiákban gondolkozik, de jelenleg csak a gyors megoldásokban bíznak. Mint az új szállítók felkutatása, akik korábban felhalmoztak vagy lokálisan állítják elő a termékeket. Az általános megoldás pedig, hogy áthárítják a költségeket a fogyasztókra.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
