Tízezer tonnánál is több műanyagot kell jövőre helyettesíteni

2020. 05. 20., 10:45

Éves szinten több mint tízezer tonnányi terméket érinthet az egyszer használatos műanyagok küszöbön álló magyarországi tilalma. A környezetvédelmi szervezetek által üdvözölt döntés több iparágat is sürgős lépéskényszerbe hoz. A csomagolószakma érdekképviselete úgy látja, a száműzendő anyagok egy részének van megfelelő alternatívája. A szükséges technológiaváltást a kormány is támogatná.

Szerdán kezdhet tárgyalni és a héten akár már dönthet is az Országgyűlés egyes egyszer használatos műanyagok betiltásáról. A Semjén Zsolt által benyújtott törvénytervezet elfogadása esetén Magyarországon 2021. január 1-től tilos lenne egyebek mellett az eldobható műanyag étkezési eszközök, valamint a könnyű és nagyon könnyű, ezen belül a biológiailag lebomló műanyagból készült hordtasakok forgalomba hozatala. (Az MTI híre szerint a kormány visszavonta a törvényjavaslatot.)

Az érintett termékek volumene kapcsán Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkára úgy számol: „A tilalom, ha a most ismertté vált formájában vezetik be, a hazánkban évente forgalomban lévő 350 ezer tonnányi műanyag csomagolásnak a 2-3 százalékát érinti. Ez évi 7-9 ezer tonna, de tekintve, hogy a koronavírus-járvány miatt gyakoribb lett az ételkiszállítás és több műanyagzacskó is fogy, 2020 végére ez a szám jelentősen nőhet, bőven elérheti a kétszámjegyű tartományt.”

A főtitkár hozzátette, az oxidatív úton lebomló műanyagok, valamint a polisztirol alapú ételdobozok, étkezési eszközök tilalma ellen a szakma sem emel kifogást, mert ezeknek léteznek optimális helyettesítői.

„A súlyosan környezetterhelő műanyagok kiváltása 90 százalékban papírral, kisebb részben pedig komposztálható műanyaggal történik” – avat be az alternatívákba Markos András, a Hesse Trade Kft. ügyvezetője. A szigorodó szabályoknak megfelelő gyártósorokat forgalmazó cégnél is előbbiben látják a megoldást, berendezéseik újrahasznosított hulladékpapírból is képesek olyan csomagolásokat és evőeszközöket előállítani, amelyek maguk is újrahasznosíthatók.

A száműzés előtt álló anyagok kapcsán a kormány is az alternatívák gyártását javasolja. Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára a törvénytervezet ismertetésekor elmondta, a tiltás körébe vont termékeket gyártó cégeknek 2020-tól kezdve évente 5 milliárd forintot biztosítanának technológiaváltásra, gépek beszerzésére.

A javaslat elfogadása esetén azonnali, új megoldásokra szoruló szektorok között a CSAOSZ-főtitkár példaként a gyorsétkezdéket, az étel-házhozszállítással, cateringgel, italautomatákkal foglalkozó cégeket, valamint a vásárlóknak osztogatott zacskók miatt az áruházakat említette.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS