Talál-e magának bankot a 10 millió Fa mozgalom?

Szerdahelyi Csaba  |  2019. 07. 11., 17:30

A felhívás csak néhány napja jelent meg a Facebookon, mára máris jelentős környezet- és városvédő mozgalommá kezdi kinőni magát. Olyannyira, hogy Bojár Iván András „10 millió Fa” környezetvédelmi szervezetének híreit naponta ezrek osztják meg az FB-n.

Bojár Iván András, az Építészfórum.hu főszerkesztője maga sem gondolta, hogy ilyen elsöprő akciót indít útnak. A cél, hogy belátható időn belül 10 millió fát ültessenek Magyarországon, vagyis minden magyar ültessen vagy kapjon egy fát.

Hogy az álomból valóság legyen, ahhoz várják és már kapják is az aktivisták felajánlásait erdészektől kezdve jogi szakembereken és közgazdászokon át újságírókig, marketing szakemberekig.

Bojár Iván András azt írja FB-posztjában: „2010-ben, a Zöld Budapest, sétáló és bringaváros koncepciómban már szerepelt az 1 millió fa követelménye Budapestre. Ha akkor erre lett volna füle bárkinek, ma Budapest 2-3 fokkal hűvösebb lenne. Mostanra viszont beállt a krízis. Azonnal kell lépni, tenni, ültetni, szemléletet és életformát váltani.”

Azt sem tagadja, hogy mindehhez sok pénz kell. Facsemetékre, földvásárlásra, műveleti költségekre, kommunikációra. Bankot is keres, amelyik a program mögé állna.

Szeretne bevonni stakeholdereket és celebeket is, akik a maguk társadalmi csoportja, köre, rétege számára tudják képviselni a tervet, a célokat és eljuttatni a konkrét tennivalók üzenetét.

Bojár Iván András az ültetési főszezont október-novemberre, esetleg jövő február-márciusra tervezi. Azt ígéri, hogy ezekben a hónapokban nagy akciókat terveznek, amelyekre már elkezdték a felkészülést.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS