Szja-mentes lesz a méhészeti termékek értékesítése

2020. 02. 20., 18:15

A méhészek támogatását a klímavédelmi intézkedések fontos alappillérének nevezte az agrárminiszter csütörtökön sajtótájékoztatón, ahol bejelentette, hogy a méhészeti termékek értékesítéséből származó bevételek személyijövedelemadó-mentességet élveznek majd.

Nagy István megjegyezte azt is, hogy csütörtöktől ismét benyújtható a Méhészeti Nemzeti Programra a támogatási igény, az uniós és hazai támogatás keretösszege mintegy 1,8 milliárd forint. A hónap végéig nyújthatják be igényeiket a méhcsaládonkénti 1000 forintos megporzási támogatásra a méhészek, a tavaly bevezetett közvetlen támogatást eddig 6500 méhész vette igénybe - jegyezte meg.

Nagy István hangsúlyozta, hogy az Agrárminisztérium (AM) a Klíma- és természetvédelmi akcióterven felül az erdősítéssel és öntözésfejlesztéssel is segíti a klímavédelmet.

Az erdősítéssel az ország erdővel és fával borított területét 2030-ra 27 százalékra akarják növelni, amihez 250 ezer hektár területet kell erdőművelés alá vonni. Ez új erdők telepítésével és természetes úton befásodott területek erdővé alakításával érhető el. A fásítás három területen zajlik:  folytatódnak az állami erdőtelepítési programok, az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) közösen dolgoznak az útfásítási program elindításán, a Honvédelmi Minisztériummal pedig a honvédelmi célra feleslegessé vált területek erdősítésén - sorolta.

Nagy István arról is beszélt, hogy évente egymillió fát jelent, hogy a klímavédelmi akcióterven belül minden újszülött után 10 fát ültetnek.  Az új erdőket főként Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Somogy megyékben ültetik, de az is cél, hogy az erdők számára jó termőhelyet jelentő hegy- és dombvidéki megyékben is könnyebb legyen a telepítés, például Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben. Minőségi, hosszú távon is fenntartható faállományt kívánnak létrehozni, változatos összetételű fafajokból.

A miniszter kifejtette, hogy az erdősítést több eszközzel is segíti az agrártárca: folytatódnak a Vidékfejlesztési Programban (VP) megemelt egységárakkal futó erdőtelepítési jogcímen igényelhető támogatások, az új Közös Agrárpolitika (KAP) keretein belül is kiemelt figyelmet szentelnek az erdőtelepítéseknek, újranyitják az agrár-erdészeti rendszerek pályázati lehetőségét, támogatási módszert dolgoznak ki arra, hogy a gazdák a spontán erdősülő területeket erdővé alakítsák és erdő művelési ágba vonják, március 1-től pedig a Nemzeti Földügyi Központ keretein belül új erdőtervezési rendszert alakítanak ki.

A klímavédelmi célokat szolgálja az öntözésfejlesztés is; a kormány évente 17 milliárd forintot fordít az öntözött területek növelésére. Az öntözés olyan beruházás, amely akkor térül meg, ha minél többen vesznek benne részt. Erre az együttműködésre alkották meg az öntözési közösségeket, amelyeket kiemelten támogatják az öntözéses beruházások megvalósításában - hangsúlyozta.

Tavaly július 1-től működik a Nemzeti Földügyi Központban az öntözésfejlesztési főosztály, amelynek feladata a termelői vízkereslet megszervezésére. Emellett beruházásokat hajtanak végre a harmadlagos művek fejlesztése érdekében, a Vidékfejlesztési Program módosításával pedig támogatást nyújtanak az öntözési közösségeknek a beruházások tervezéséhez, illetve a meglévő művek üzemeltetéséhez. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS