Szakmai díjjal ismerték el a Széchenyi István Egyetem ipari digitalizációs vállalati megoldásait

Szakmai díjjal ismerték el a Széchenyi István Egyetem ipari digitalizációs vállalati megoldásait
2022. 05. 24., 20:26

A győri Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központja nyerte el idén az Innovációs és Technológiai Minisztérium által alapított Ipar 4.0 szakmai díjat az oktatási, képzési programot, illetve kutatást, fejlesztést, innovációt megvalósító szervezet kategóriájában. Az elismerés jelzi, hogy az egyetemen magas színvonalú kutatás-fejlesztési tevékenység zajlik az ipari digitalizáció témakörében is, amely nagymértékben hozzájárul a térség versenyképességének erősítéséhez.

Az ITM 2019-ben alapította meg az Ipar 4.0 szakmai díjat, amelyet az idén második alkalommal adtak át olyan szervezetek számára, amelyek az Ipar 4.0 átállás során jelentős teljesítményt, sikereket értek el. A kitüntetést a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központjának is odaítélték, számos jövőbemutató kutatási projekt elismeréseként.

Ezek között szerepelt egy IoT-platform mellett egy infrastruktúra- és területmonitorozó drón kifejlesztése is, amelynek segítségével az adott területre kiterjedő biztonsági rendszer készültségi szintje növelhető, miközben annak költségei csökkenthetők. Ugyancsak a jó gyakorlatok között szerepel a Digitális Fejlesztési Központtal szorosan együttműködő Járműipari Kutatóközpont gesztorálásával megvalósuló bójarakó robot, amely a zalaegerszegi ZalaZONE parkban teljesíthet szolgálatot, építhet ki emberi beavatkozás nélkül tesztpályát.

„Számomra a díj üzenete az, hogy jó úton járunk, jó irányokat fogalmaztunk meg. Központunk mindössze két éve jött létre, és az azóta eltelt idő alatt bizonyította, hogy példaértékű kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet végez” – hangsúlyozta Drotár István, a Széchenyi Egyetem Digitális Fejlesztési Központjának központvezetője, hozzátéve: tevékenységüket az ipari szereplőkkel, illetve a szakminisztériummal együttműködésben végzik. Mint mondta, minden szereplő számára előnyös konstrukciót dolgoztak ki, ahol a vállalatok az ipari tapasztalataikat, az egyetem tudását, kutatás-fejlesztési potenciálját adja a közösbe, míg a megfelelő, támogató környezetet a szabályozói oldal tudja megteremteni.

„5G-s kiválósági központként és drónközpontként is keresett a Széchenyi István Egyetem az ipari területen, a modellváltás pedig új lendületet adott a piaci szereplőkkel való együttműködéseknek. Intézményünknek jó a hírneve a piacon, ezen a szakterületen pedig élenjáró, mert magas minőségben szolgáljuk ki a vállalati partnereket, és hasonló minőségben végezzük kutatásainkat és a jövő szakembereinek képzését is”– emelte ki Drotár István.

Dr. Szauter Ferenc, a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának központvezetője azt hangsúlyozta: az ipari digitalizáció az iparfejlesztés egyik kulcsa, ahol a minél nagyobb hozzáadott érték, illetve a kutatás-fejlesztés kiemelt szerepet játszik.

„Ebben az egyetem jelentős segítséget tud nyújtani a kis- és közepes, valamint a multinacionális vállalatoknak egyaránt. A Széchenyi István Egyetem az ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézettel (SZTAKI) közösen éppen ezért hozta létre az Ipar 4.0 laboratóriumot, amelyben egy mintagyár is szerepel” – mondta.

Beszélt arról is, hogy a megfelelő laborháttér mellett kiemelendő az egyetem egyre erősödő tevékenysége a zalaegerszegi ZalaZONE parkban. Dr. Szauter Ferenc szerint a díj azt is kifejezi, hogy a Széchenyi István Egyetem ipari digitalizációs tevékenysége országos szinten is meghatározó és mintaadó az oktatás, a kutatás és az innováció terén.

„A rangos díj értékét növeli, hogy szakmai elismerésről van szó. Odaítélése megerősítést jelent, hogy a Széchenyi István Egyetem a legaktuálisabb témakörökben – mint amilyen az ipar 4.0 – folytat magas színvonalú kutatás-fejlesztési tevékenységet, amellyel a térség és az ország versenyképességét erősíti” – fogalmazott dr. Horváth Zoltán, a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar dékánja.

A díjat dr. Ballagi Áron, az Automatizálási Tanszék vezetője (középen) vette át.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.
2026-01-15 16:20:00
A Webes Ügysegéd helyett a NAV Ügyfélportál új, Vállalkozói Ügysegédje szolgál majd a vállalkozói bejelentkezésre és az adatváltozások közlésére. A tesztüzem– a vállalkozói érdekképviseleti szervek bevonásával – január második felében indul.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS