Stabil jövőképpel bír a hazai nagyvállalati szektor

2019. 06. 24., 17:32

Óvatos optimizmus és stabilitás jellemzi a hazai nagyvállalatok idei évi kilátásait – jelzi a K&H nagyvállalati növekedési index első negyedéves eredménye.

A legnagyobb hazai cégek egyéves várakozásait jelző mutató mindössze 1 ponttal csökkent, így jelenleg 7 ponton áll. A cégek elsősorban saját helyzetükkel bizakodók, hiszen a beruházási szándék és az árbevétel-növekedés várt mértéke is emelkedett, miközben a makrogazdasági környezetet kissé negatívan látják.

A hazai, 2 milliárd feletti éves árbevételű nagyvállalatok aktuális gazdasági helyzetéről és növekedési kilátásairól képet adó K&H nagyvállalati növekedési index gyakorlatilag alig változott év vége óta, ugyanis mindössze egy ponttal csökkent, így jelenleg 7 ponton áll. „A nagyvállalati vezetők körében végzett felmérésünk szerint óvatos optimizmus jellemzi a szektort, a cégek várakozásai stabilnak tekinthetők a következő egy évre. A vállalatok elsősorban saját helyzetükre vonatkozóan pozitívak – hiszen a vállalati részindex az előző negyedévhez képest változatlanul 12 ponton áll –, miközben a gazdasági környezettel kapcsolatban kissé negatívak, a makrogazdasági részindex ugyanis -2-ről -4 pontra mérséklődött” – mondta el Patrick Van Overloop, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője.

A hazai nagyvállalatok saját kilátásaik kedvező megítélésénél az árbevételt és a beruházásokat illetően is optimisták. A szektor átlagosan 2,3 százalékos árbevétel-növekedéssel számol, ami jelentős előrelépés a tavaly év közben elért mélyponthoz képest (1,2 százalék). Beruházásban a cégek több mint fele (53 százalék) gondolkodik idén, ami kifejezetten jó aránynak tekinthető, miközben a foglalkoztatottak létszámának alakulásánál nem figyelhető meg jelentős elmozdulás, hiszen a vállalatok túlnyomó része nem tervez munkaerő-felvételt (82 százalék) az előttünk álló egy évben.

Vegyes gazdasági kilátások

A makrogazdasági környezettel kapcsolatban most enyhén mérséklődtek a várakozások, aminek oka, hogy a vállalatok jelentős része (35 százalék) forintgyengülésre számít a következő 6 hónapban. A gazdaság helyzetét illetően egyéves időtávon a vállalatok többsége (67 százalék) a jelenlegi növekedési ütem fennmaradását valószínűsíti. Hároméves időtávon viszont már a gazdaság további élénkülésével számolnak a legnagyobb arányban, hiszen az előző negyedévi 31 százalék helyett most 42 százalék vélekedik így. Ezzel párhuzamosan számottevően, 14 százalékról 23 százalékra megnőtt a gazdasági visszaesésre számító cégek aránya is az előző negyedévhez képest, ez azonban nem befolyásolja jelentősen a várakozásokat, és összességében a vállalatok szerint 2022-ig még erősebb lehet a gazdasági fellendülés.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS