A logisztikai szolgáltatók nem tudják kitermelni a többszörösére dráguló energia, a megugrott infláció, valamint a hónapról-hónapra növekvő bérek költségeit, így nem tudják tartani az éves szolgáltatási díjakat – olvasható a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) hétfői közleményében.
A szervezet szerint új elszámolási rendszer bevezetése szükséges az ágazatban, az árnyomást csak a szolgáltatási díjak emelésével tudják a piac szereplői mérsékelni.
A szövetség azt javasolja a logisztikai cégeknek, hogy hónapról hónapra számolják el a többlet energiaköltségeket az ügyfelekkel – hasonlóan az üzemanyagok évek óta működő elszámolásához. Ha a szerződés lehetővé teszi, már idén érdemes alkalmazni az indexálást, de a 2023-as szerződésekbe mindenképpen be kell emelni ezt a klauzulát.
A gáznál a holland TTF vagy az osztrák CEGH VTP energiatőzsde másnapi jegyzésárainak előző havi átlagárához érdemes viszonyítani az elszámolóárat. Az áramnál pedig a budapesti HUDEX energiatőzsde lehet a viszonyítási alap.
Az ágazatban az energia jelentős tétel az összköltségben, egy hagyományos raktár energiaigénye átlagosan a szolgáltatási díj 10 százaléka, egy temperálást igénylő raktár esetében 10-20 százalék, hűtőraktár esetében jóval magasabb az arány, 25-30 százalék.
A szövetség a jelenlegi ártárgyalások alapján úgy kalkulál, hogy az energiapiacon jövőre további drágulás várható: a gáz várhatóan tíz-tizenkétszerese, az áramár pedig nyolc-tízszerese lesz a 2021-es áraknak, de ennél rosszabb forgatókönyv is elképzelhető. A gáz esetében a leköthető kapacitás mennyisége is kiszámíthatatlanná vált. (MTI)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.