A garantált bérminimum 2022. január 1-től mintegy 20 százalékkal nő, így a legalább középfokú képzettséghez kötött munkakörben dolgozóknak 2022-ben már több mint kétszer annyit kell fizetni, mint 2015-ben. Ezt a folyamatos emelkedést számos iparágban jól lekövette a megbízók számára irányadó rezsióradíj is – a vagyonvédelmi szektorban azonban nem, ami lassíthatja az ágazat fehéredését. A szakmai kamara jövő év elején is feszültségekre számít, miközben a szegmens piacvezető vállalkozása a rosszhiszemű megrendelők elleni fellépésben is megoldást lát.
A kormányrendeletben rögzített, minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj jelenleg 2474 forint, ami mindössze 28%-kal magasabb a 2015-ös szintnél.
„Az időközben végbement bér- és egyéb költségnövekedések miatt ez az összeg ma már közel van ahhoz a legalsó határhoz, amennyiért egy a törvényesség és a minőség iránt elkötelezett cég biztonsági szolgáltatást tud végezni” – mondta Romasz Sándor, a Magyar Testőr Szövetség korábbi elnöke, a Nevadasec Prémium Szolgáltató Kft. ügyvezetője.
(Romasz Sándor is részt vett az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatában. A sorozat 169. interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.)
Szavait alátámasztja, hogy a garantált bérminimum, amit jogszabálykövetőként a vagyonvédelemben is ki kell fizetni, a hat évvel ezelőtti bruttó 122 ezerről januártól 260 ezer forintra nő. Mindez azt jelenti, hogy a bérköltség a többnyire óradíjalapú szerződéses megállapodások egyre nagyobb hányadát emészti fel.
Összehasonlításképpen, az építőiparban ugyanezen időszak alatt 82 százalékkal (2490-ről 4530 forintra) nőtt a rezsióradíj, ami sokkal inkább lehetővé teszi a kötelező béremelések kigazdálkodását, mint a biztonsági szektorban, ahol ez az érték mindössze 28 százalék.
Német Ferenc, a Személy- Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara alelnöke úgy látja, januártól konfliktusos tárgyalásokra van kilátás a cégek és a megrendelők közt, a helyzet pedig kockázatokat is rejt magában.
„Ha a szolgáltatóknak nem sikerül kiharcolni a díjaik emelését, két út áll előttük. Vagy a működési költségeik és a profitjuk, akinél még van ebben tartalék, rovására lépik meg a jogszabály által előírt béremelést, vagy abba a zónába tévednek, ahol a NAV lecsaphat rájuk, ahogy arra nemrég számos példát láttunk” – mondta.
Romasz Sándor ezzel kapcsolatban megjegyzi: „a törvénytelenül működő cégek elleni fellépés fontos, és érdemes lenne kiterjeszteni a kört azokra a megbízókra is, akiknek nyilvánvalóan tudniuk kell, hogy a másik oldal nem képes az adott vállalási összegért tisztességesen kifizetni a bért és a járulékokat, mégis egyfajta haszonélvezőként fenntartják ezt a gyakorlatot.”
A szakmai kamara alelnöke mindent egybevetve biztos abban, hogy a garantált bérminimum jelentős emelése hosszútávon előnyére válik a szektornak, a rövidtávú problémákat pedig a rezsióradíj minél előbbi emelésével lehetne megelőzni. Az eddigi egyeztetések alapján ilyen téren 5-15 százalék közti növekedésre számít, ami kihirdetés után a vállalási díjakban is megjelenhet.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.