Romasz Sándor: Erre lehet számítani a biztonsági szektorban

Romasz Sándor: Erre lehet számítani a biztonsági szektorban
2021. 12. 14., 17:11

A garantált bérminimum 2022. január 1-től mintegy 20 százalékkal nő, így a legalább középfokú képzettséghez kötött munkakörben dolgozóknak 2022-ben már több mint kétszer annyit kell fizetni, mint 2015-ben. Ezt a folyamatos emelkedést számos iparágban jól lekövette a megbízók számára irányadó rezsióradíj is – a vagyonvédelmi szektorban azonban nem, ami lassíthatja az ágazat fehéredését. A szakmai kamara jövő év elején is feszültségekre számít, miközben a szegmens piacvezető vállalkozása a rosszhiszemű megrendelők elleni fellépésben is megoldást lát.

A kormányrendeletben rögzített, minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj jelenleg 2474 forint, ami mindössze 28%-kal magasabb a 2015-ös szintnél.

„Az időközben végbement bér- és egyéb költségnövekedések miatt ez az összeg ma már közel van ahhoz a legalsó határhoz, amennyiért egy a törvényesség és a minőség iránt elkötelezett cég biztonsági szolgáltatást tud végezni” – mondta Romasz Sándor, a Magyar Testőr Szövetség korábbi elnöke, a Nevadasec Prémium Szolgáltató Kft. ügyvezetője.

(Romasz Sándor is részt vett az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatában. A sorozat 169. interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.)

Szavait alátámasztja, hogy a garantált bérminimum, amit jogszabálykövetőként a vagyonvédelemben is ki kell fizetni, a hat évvel ezelőtti bruttó 122 ezerről januártól 260 ezer forintra nő. Mindez azt jelenti, hogy a bérköltség a többnyire óradíjalapú szerződéses megállapodások egyre nagyobb hányadát emészti fel.

Összehasonlításképpen, az építőiparban ugyanezen időszak alatt 82 százalékkal (2490-ről 4530 forintra) nőtt a rezsióradíj, ami sokkal inkább lehetővé teszi a kötelező béremelések kigazdálkodását, mint a biztonsági szektorban, ahol ez az érték mindössze 28 százalék.

Német Ferenc, a Személy- Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara alelnöke úgy látja, januártól konfliktusos tárgyalásokra van kilátás a cégek és a megrendelők közt, a helyzet pedig kockázatokat is rejt magában.

„Ha a szolgáltatóknak nem sikerül kiharcolni a díjaik emelését, két út áll előttük. Vagy a működési költségeik és a profitjuk, akinél még van ebben tartalék, rovására lépik meg a jogszabály által előírt béremelést, vagy abba a zónába tévednek, ahol a NAV lecsaphat rájuk, ahogy arra nemrég számos példát láttunk” – mondta.

Romasz Sándor ezzel kapcsolatban megjegyzi: „a törvénytelenül működő cégek elleni fellépés fontos, és érdemes lenne kiterjeszteni a kört azokra a megbízókra is, akiknek nyilvánvalóan tudniuk kell, hogy a másik oldal nem képes az adott vállalási összegért tisztességesen kifizetni a bért és a járulékokat, mégis egyfajta haszonélvezőként fenntartják ezt a gyakorlatot.”

A szakmai kamara alelnöke mindent egybevetve biztos abban, hogy a garantált bérminimum jelentős emelése hosszútávon előnyére válik a szektornak, a rövidtávú problémákat pedig a rezsióradíj minél előbbi emelésével lehetne megelőzni. Az eddigi egyeztetések alapján ilyen téren 5-15 százalék közti növekedésre számít, ami kihirdetés után a vállalási díjakban is megjelenhet.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.