Rekordot döntött a budapesti repülőtér áruforgalma

2021. 07. 21., 18:30

Az idei első félévben 86 798 tonna légi árut kezelt a Budapest Airport, ezzel a repülőtér valaha volt legerősebb félévét zárta. Ezzel a tavalyi második félévvel együtt egy év alatt 157 402 tonna árut kezelt a Cargo City, amivel átlépte a 150 ezer tonnás álomhatárt – közölte a Budapest Airport szerdán az MTI-vel.

A jelentős áruforgalomhoz hozzájárult az e-kereskedelem erősödése és az is, hogy áprilisban az Alibaba Group Budapestet választotta kelet-közép-európai légi logisztikai központjának.

Júniusban 15 233 tonna légi árut kezelt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, ami 52,6 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz, és 41,2 százalékkal több, mint a 2019-es év azonos hónapjában volt. Az első félévben kezelt árumennyiség 35,9 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakában összesített mennyiséget.

Chris Dinsdale, a Budapest Airport Zrt. vezérigazgatója az eredményt kommentálva a közleményben azt emelte ki, hogy a tavaly átadott Cargo City valóban képes energizálni és arra ösztönözni a szállítmányozó cégeket, hogy a budapesti repülőteret használják a légi szállítmányozásra, amely rendkívül vonzó megoldás a régióban történő légi áru gyűjtésére, elosztására. Hozzátette: a cargo azonban nem csupán a repülőtérről, hanem a nemzetgazdaság egészéről is szól, hiszen munkahelyteremtő, befektetésösztönző és a helyi vállalkozásokat támogató képessége mellett stabil és biztonságos szállítási lehetőséget nyújt minden vállalkozás számára.

A Budapest Airport légi áruszállítási tevékenysége hozzávetőleg 1800 direkt munkahelyet teremt a repülőtéren és még további 10 000 munkahelyet a hozzá kapcsolódó ökoszisztéma révén. A kelet-közép-európai régió repülőterei között a Budapest Airport cargoforgalmának növekedése az elmúlt 2 évben is rendre az élmezőnyben szerepelt, stratégiai szerepét tovább erősít az elmúlt hónapok kiemelkedő áruforgalma Kína és Magyarország között.

Kossuth József, a Budapest Airport Zrt. cargo vezetője a közleményben egyik legnagyobb idei sikerüknek nevezte azt, hogy Kína egyik legnagyobb e-kereskedelmi cége, az Alibaba Group és logisztikai vállalata, a Cainiao a budapesti repülőtérre telepítette régiós légi elosztóközpontját. A cég budapesti jelenléte már most hozzávetőleg havi 2,5 millió küldemény érkezését jelenti légi úton, ami az elkövetkező hónapokban intenzíven tovább bővül majd. (MTI)

(Illusztráció: Pixabay)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS