Postára csak akkor menjünk, ha muszáj!

2020. 03. 21., 12:00

A koronavírus-járvány a postát is terheli, ezért aki teheti, csekkbefizetés helyett utaljon, hagyományos levél helyett írjon e-mailt, a webáruházakat pedig érdemes ellenőrizni rendelés előtt és használni a küldemények nyomon követését – ajánlja a postapiacot is felügyelő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szombati közleményében.

A hatóság azt írta, a koronavírus cseppfertőzéssel terjed, de a tárgyak érintésének is van kockázata, a járvány ezért a postai szolgálatokra is hatással van.

Egyetemes postai szolgáltatásnak minősül például a hivatalos iratok, a két kilogramm alatti postai küldemények, a húsz kilogramm alatti csomagok, valamint a vakok írását tartalmazó küldemények felvétele és kézbesítése munkanapokon, illetve az ajánlott, a tértivevény, illetve értéknyilvánítás-szolgáltatás.

Az NMHH-nak nincs tudomása a hazai postaforgalom komolyabb lassulásáról, de a nemzetközi forgalomban már vannak fennakadások: a légi közlekedés ritkult, járatok esnek ki, egyes országokba a küldemények nem, vagy csak lassan jutnak el.

Azt tanácsolják, hogy az idősek, krónikus betegséggel küzdők egyáltalán ne menjenek postára, de ha tehetik, a fiatalabbak is halasszák el a postai ügyintézést. A postai küldemények extrém esetben karanténba is kerülhetnek a postai alkalmazottak vagy a címzettek egészsége védelmében.

Lehetőség szerint előnyben kell részesíteni az elektronikus levelezési és a kapcsolattartási formákat a postai ügyintézés helyett. A közüzemi számlák kiegyenlítésére célszerű a banki átutalást választani csekkbefizetés helyett.

Ha mégis szükséges, minden postai ügyet érdemes egyetlen alkalommal rendezni a befizetnivalók összegyűjtésével, kihasználni a csekkbefizető automatát, a közönséges - felbélyegzett vagy postakész borítékban lévő - levelek feladására pedig a kihelyezett postaládákat. Ha a postahelyre egynél több ügyfél érkezik, akkor a többiek az épületen kívül, a szabadban álljanak sorba, egy-egy méter távolságot hagyva egymás között.

A küldemények átvételekor kerülendő a közvetlen kontaktus a kézbesítőkkel. Ha mégis alá kell írni az átvételt, a címzetteknek célszerű kesztyűt húzniuk és saját tollat használniuk.

Csomagküldés vagy online rendelés előtt a fogyasztók tájékozódjanak a választott szolgáltatónál az aktuális feltételekről, a csomagforgalom ugyanis jellemzően nem az egyetemes szolgáltatásban, hanem piaci alapú szolgáltatásokon keresztül zajlik, utóbbiak pedig szolgáltatásaik működéséről, azok esetleges korlátozásáról, felfüggesztéséről a hatályos jogszabályi keretek között szabadon dönthetnek.

A leterheltség miatt előfordulhatnak hosszabb átfutási idők. Olyan webáruházból érdemes rendelni, ahol ügyelnek a fertőtlenítésre, és a várható szállítási időről is adnak információt. Ha lehetséges, a fogyasztók válasszák a nyomon követhető szállítási módot, így figyelemmel kísérhetik a rendelésük érkezését mind a csomagküldő cég, mind sok esetben a webáruház oldalán.

A karanténban lévő címzetteknek gondoskodniuk kell meghatalmazottról vagy más, helyettes átvételre jogosult személyről, aki a ház kapujában vagy a lakás ajtaja előtt a küldeményt át tudja venni, mivel a postai kézbesítő nem léphet be a karantén alá vont címhely területére, és nem érintkezhet karantén alá vont személlyel - áll a közleményben. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS