Orbán Viktor: őrködni kell négy józan paraszti megfontolás fölött

Orbán Viktor: őrködni kell négy józan paraszti megfontolás fölött
2024. 03. 04., 15:30

Adottak a stabil gazdaságpolitika feltételei – hangsúlyozta a miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által szervezett, március 4-i gazdasági évnyitó rendezvényen, amelyen beszédet mondott Parragh László kamarai elnök, Varga Mihály pénzügy- és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is.

A sikeres gazdaságpolitika két feltétele – a helyzetet kezelni képes pénzügyi tárca és gazdasági minisztérium, valamint a gazdaságpolitika bázisát adó, a kormánnyal jól együttműködő kamarai háttér – adott, ezért optimista az előttünk álló két év gazdaságpolitikáját illetően – mondta a miniszterelnök, aki a saját feladatát annak biztosításában látja, hogy a gazdaságpolitika mögül ne tűnjenek el az egyszerű, józan paraszti megfontolások. A kormányfő négy ilyen tételt nevezett meg, ami fölött „őrködnie” kell.

Az első „egyszerű paraszti bölcsességnek” azt nevezte: mindig jobb, ha nekünk tartoznak, mint ha mi tartozunk másoknak, a második, hogy mindig többet kell keresni, mint amennyit elköltünk, a harmadik szempont, hogy jobb dolgozni, mint tengeni-lengeni, a negyedik tétel pedig az, hogy mindig jobb, ha mi keresünk másokon, mintha mások keresnek rajtunk.

Egyelőre egy megörökölt, nagyon magas adósságrátával küzd Magyarország, ami a 2002-es választások elvesztése után 52–53 százalékról ment fel 80 százalék fölé, onnan hozta vissza a kormány, majd a koronavírus-járvány miatt megint fölment, és most megint küzd vele. „A lényeg, hogy oda kell eljutni, (...) hogy a végén mi adjunk kölcsön másoknak, és ne mások adjanak kölcsön nekünk” – hangsúlyozta Orbán.

A költségvetési hiányról azt mondta: egyelőre többet költünk, mint amennyit keresünk, a foglalkoztatási adatokkal kapcsolatban pedig azt emelte ki: „ha nem dolgozunk, akkor éhen fogunk halni", ezért minden erőt arra kell összpontosítani, hogy az embereket meggyőzzék, van értelme dolgozni. Értékelése szerint a számok azt mutatják, hogy ezt a kormány nem csinálja rosszul.

2020-ig a dolgok „egy elég világos, egyenes, sikeres, emelkedő pályán haladtak”, de akkor „beesett” a járvány és az orosz-ukrán háború. 2020 és 2024 között „visszakapcsolásos” éveket élt meg az ország, a miniszterelnök most arra lát esélyt, hogy 2024-ben feljebb tud kapcsolni.

Orbán Viktor szólva Magyarország profitegyenlegéről azt mondta: javul, de nem megfelelő. Ma Magyarországon a külföldiek a megtermelt profitból 4–6 milliárd eurót kivisznek, profitkiviteli tilalommal azonban nem lennének beruházások. A miniszterelnök szerint csak akkor nincs baj ezzel a nyitottsággal, ha a magyar vállalkozások külföldi befektetéseivel termelnek annyi profitot, amely hazahozza ezt a mértéket.

Ma átlagban 1,3-1,5 milliárd eurót hoznak a külföldi befektetések, ehhez hozzászámolva a többletet jelentő 1–1,5 milliárd eurós uniós transzfereket (döntően a külföldön dolgozó magyarok által hazautalt tételek – a szerk.), akkor mintegy hárommilliárd euró van „itt”, míg 4–6 milliárd „ott”.

A jövő szempontjából Orbán Viktor a legfontosabbnak azoknak a nemzeti holdingoknak támogatását nevezte, amelyek képesek arra, hogy külföldön profitot termeljenek és hazahozzák, kiegyenlítve a profitegyenleget, utalva a Molra, az OTP-re, valamint az ingatlanok, az infokommunikáció és a hadiipar területére.

Ha van finanszírozás és kifektetési támogatás, valamint vannak vállalkozók versenyképes termékekkel és szolgáltatásokkal, azoknak beruházni kell, különben sohasem fog helyreállni a profitegyenleg, és mindig marad egy „meglopottság-, egy kizsákmányoltságérzés bennünk” – jegyezte meg a miniszterelnök.

Parragh László: a jövő azoké, akik felkészülnek rá a jelenben

A gazdaság szereplőinek élni kell a kormány teremtette lehetőségekkel – hangsúlyozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.

Az MKIK elnöke a magyar gazdaság helyzetéről szólva rámutatott arra, hogy a munkaerőpiac továbbra is rendkívül feszes, szerinte ez az egyik legnagyobb érték, amit sikerült a válság időszakában megőrizni.

Parragh László hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a migrációval nem lehet megoldani a munkaerő-utánpótlást, a külföldi munkavállalók foglalkoztatását szabályozott körülmények között kell kezelni. Szerinte a külföldi munkaerőre úgy kell tekinteni, mint a gazdasági növekedés egyik eszközére, amely növekedési támaszt ad a gazdaságnak, enyhítik a munkaerőhiányt. A kamara elnöke úgy vélte, a külföldi munkaerő megjelenése a magyar gazdaságban munkahelyet is teremt.

Kitért arra, hogy tavaly kedvezően alakult Magyarországon a külföldi működőtőke-beruházás, meghaladta a 13 milliárd eurót. A kamara elnöke ugyanakkor a magyar gazdaság növekedésének egyik gátló tényezői közé sorolta a lakosság óvatos viselkedését, ami a beruházásában is megmutatkozik. Hozzátette, sikerült letörni az inflációt, a reálbérek pedig újra emelkednek.

Előadásában Parragh László érintette a magyar vállalkozások helyzetét, és kiemelte, a magyar vállalkozások generációváltás kellős közepén vannak. A vállalkozásoknak jelentős kihívást jelent a zöldátállás, az energiahatékonyság, innováció, mesterséges intelligencia, a fogyasztói igények változása.

„A jövő azoké, akik felkészülnek rá a jelenben” – mondta Parrag László, aki szerint a magyar vállalkozásokban meglévő ösztönösséget tudatosságra kell váltani.

Az európai uniós forrásokkal kapcsolatban a kamara elnöke felidézte, hogy a csatlakozási szerződés alapja az EU 4 szabadság elvének, az áruk, a szolgáltatások, a személyek, a tőke szabad mozgásának érvényesülése. Ezt Magyarország megtette, lemondott piacának egy részéről, ezért az EU források cserében járnak neki.

A nemzetközi helyzetet elemezve az MKIK elnöke rámutatott arra, hogy az Amerikai Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió között erőteljes átrendeződés zajlik, és ebben a versenyben az EU egyre inkább lemarad.

A növekedésben fontos szerepet játszó gépjárműgyártás területén megjelent a zöld fenntarthatósági irány. Ebben Magyarország óriási lépést tett az elmúlt években, és ezzel az ország jó helyzetbe kerülhet – mondta Parragh László.

Úgy vélte, a következő időszakban az egészséges szuverenitás és a függőség között meg kell találni a megfelelő egyensúlyt, hogy az ország nyertese legyen a nemzetközi átalakulásnak.

A kamara szerepével kapcsolatban Parragh László egyebek között kiemelte, hogy közreműködtek több hitelprogram sikeres megvalósításában, egyebek közt példaként említette a Széchenyi Kártya programot. A kamara elősegítette a szakképzés piaci igényekhez alakítását, a bérek reálértékének megőrzését, hozzájárult az infláció letöréséhez, a rezsivédelemhez, a deregulációhoz. Ugyanakkor a kamarának is alkalmazkodnia kell a világ változásaihoz, köztük például a digitalizációhoz, az innovációhoz.

Nagy Márton: a lakossági és a vállalati óvatosság enyhülésén is múlik a gazdaság helyreállása

Az elmúlt évek gazdasági nehézségei után érthető a háztartások óvatossága, de ennek a mérséklésétől függ a fogyasztás helyreállítása, míg a vállalati óvatosság enyhítése a beruházások élénkítését váltaná ki – mondta beszédében nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

Nagy szerint a reálbérek 2024-ben átlagosan 5 százalékkal nőhetnek, a munkaerőpiac átképzésekkel és az inaktívak bekapcsolásával jelentősen bővíthető, főképp a fiatalok körében látszik komoly tartalék, hosszabb távon a munkavállalók száma 4,7 millióról 5,2 millióra nőhet.

A tárcavezető szerint a belgazdaság újraindítása jó irányt vett, a kivitel élénkítése viszont komolyabb kihívásnak látszik, a kedvezőtlen külpiaci körülmények miatt különösen a jármű- és akkumulátorexport élénkítésére kell most összpontosítani. A hitelpiac helyreállítását számos program segíti, ennek eredményei mind lakossági, mind a vállalati oldalon látszanak, a visszaesés már tavaly megállt, összességében a szerződések száma decemberben már csaknem 20 százalékkal nőtt. A miniszter a kedvező körülményeknek köszönhetően fokozatos, idővel gyorsuló ütemű gazdasági helyreállást valószínűsít. Magyarország idén visszatérhet az emelkedési pályára, ezt követően a növekedés nagyobb lendületet vehet, így a főbb mutatók 2026-ra teljesen helyreállhatnak – vázolt egy optimista jövőképet Nagy Márton.

Varga Mihály: túl van a nehezén a magyar gazdaság

Túl van a nehezén a magyar gazdaság, a kormány intézkedései segítettek abban, hogy a külső finanszírozási képesség, a fogyasztói árindex és a reálbérek alakulása is kedvező irányba mozdult el – mondta beszédében a pénzügyminiszter. Varga Mihály hangsúlyozta: a kormány olyan pályát határozott el, ami a következő három-négy évben 3 százalék alá viszi az államháztartási hiányt. Idén 4,5 százalékot céloztak meg, jövőre 3,7 százalékot, és 2026-ban csökkenhet 2,9 százalékra a mutató.

A pénzügyminiszter a kockázatok közül az egyik legjelentősebbnek az államadósság szintjét nevezte. Az államadósság a koronavírus-járvány időszakában jelentősen megnőtt, azóta csökkenni kezdett, de ezt a csökkentést folytatni kell. Kiemelte a kamatkiadások jelentős terhét is, ami az infláció csökkenésével és a kamatkörnyezet javulásával mérsékelhető.

Varga Mihály szerint a korábbinál sokkal stabilabb és biztonságosabb lábakon áll az államadósság finanszírozása. A lakossági állampapírok aránya 22 százalék, míg 2010-ben csak 3 százalék volt, a lakosság 10 ezer milliárd forint feletti összeget tart állampapírban.

A miniszter felidézte az Európai Bizottság jelentését, amely szerint a magyar gazdaság fokozatosan lendületet vesz idén, 2025-ben pedig a magyar gazdasági növekedés lesz az egyik legmagasabb az EU-ban. Hozzátette, hogy Magyarország már 2021 közepére elérte a koronavírus előtti kibocsátási szintet, ami az uniós országok többségének nem sikerült.

A pénzügyminiszter a kedvező tényezők között említette a folyó fizetési mérleg „visszapattanását”. Az energiaárak változása jelentősen segíti a gazdaság szereplőit abban, hogy a mérlegpozíciók javuljanak.

A pénzügyi tárca vezetője fontosnak nevezte a bizalmi indikátorok visszaépítését. A fogyasztói bizalmi index 2022 októbere óta folyamatosan javul, a cél az, hogy a vállalkozói visszafogottság is enyhüljön - mondta. A magyar gazdaság az egyik legnyitottabb a világgazdaságban, ugyanakkor rendkívül összetett a szerkezete, ami kedvező, mert lehetőséget ad arra, hogy egy-egy szektor visszaesését a többi kiegyensúlyozza.

Magyarország azon kevés OECD-ország közé tartozik, ahol 10 százalék alatt van a társasági adó mértéke. A most elindult, illetve a tervezett digitális adózási kezdeményezések segítik a vállalkozások adminisztratív terheinek további csökkentését – jegyezte meg Varga Mihály.

Rámutatott, hogy a keleti nyitás politikájának eredményeként a magyar export szerkezete is jelentősen átalakult. A Németországba irányuló magyar export részesedése a teljes kivitelből például 32 százalékról 26 százalékra mérséklődött, bár közben az export volumene jelentősen nőtt. Az arány csökkenésének oka a keleti piacokra és a környező országokba irányuló export növekedése – hangsúlyozta Varga Mihály.

MTI

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS