Optimisták a közép-európai pénzügyi vezetők

2024. 04. 09., 13:10

Lényegesen optimistábbak a közép-európai pénzügyi vezetők 2023-hoz képest, elsősorban az üzleti környezet megítélése javult, de a többi területen is pozitív volt az elmozdulás – derül ki a Deloitte frissen publikált felméréséből. A vizsgált országok közül a magyar pénzügyi vezetők szintén optimisták, de óvatosak, ha üzleti kockázatvállalásról van szó.

Javult a pénzügyi igazgatók véleménye

Tizenhatodik alkalommal készítette el a Deloitte a közép-európai pénzügyi vezetők véleményét összegző felmérését (CFO Survey), melynek kitöltése 2023 októbere és decembere között zajlott. A kutatásban szokás szerint a gazdasági és üzleti környezet értékelése mellett kitértek a jövőbeli kilátásaikra is. A felmérésben több mint ötszáz régiós pénzügyi vezető véleményét kérték ki a fenti témákban, a magyarországi CFO-k 1.9 százalékát teszik ki az összes kitöltők számának. A legtöbb érintett cégvezető a feldolgozóiparban dolgozik, de jelentős súlyt képviseltek a fogyasztási szektorok, a pénzügyi szolgáltatások, valamint a telekom- és médiaszektor is.

„Az eredmények jelentős javulásról számolnak be, hiszen a CFO Confidence Index a 2023-as mínusz 15 pontról plusz 17 pontra emelkedett. Ezen belül mindhárom alindex növekedést mutatott, a legkisebb mértékben a jelenlegi gazdasági helyzet értékelése, de a tavalyi mínusz 6 pont után az is plusz 3 pontra kúszott fel. Az üzleti környezetre vonatkozó megítélésben hatalmas ugrás volt, mínusz 46 pontról plusz 31 pontra, míg a vállalati kilátások plusz 7 pontról 18 pontra emelkedtek” – mondta Láng Bálint, a Deloitte Magyarország CFO programvezetője.

A pénzügyi vezetők a régióban átlagosan 1,1 százalékos GDP-növekedésre számítanak idén az egy évvel ezelőtti 0,3 százalékkal szemben. Emellett a munkaerőpiacon is javultak a kilátások, a válaszadók mindössze 38 százaléka számít a munkanélküliség emelkedésére, szemben az egy évvel ezelőtti 68 százalékos aránnyal. Az inflációval kapcsolatban is optimistábbak lettek a vezetők, bár még így is a válaszadók 57 százaléka számít az áremelkedési ütem növekedésére, ami intő jel lehet.

A magyar pénzügyi vezetők legnagyobb aránya, 36 százaléka közepes, vagyis 1,6-2,5 százalék közötti GDP-növekedésre számít idén, 27 százalékuk 0,5 százalékos, további 27 százalékuk pedig 0,5-1 százalékos bővülést vár. Ez alapján azt lehet mondani, hogy a cégvezetők talán valamivel pesszimistábbak, mint a gazdasági elemzők, akik akár 3-4 százalékos növekedést is el tudnak képzelni 2024-ben.

A munkaerőpiacon nem számíthatunk komoly javulásra, ha hihetünk a vállalatok pénzügyi szakembereinek, 46 százalékuk szerint változatlan maradhat a munkanélküliségi ráta a következő egy évben. Emellett 38 százalékuk vár emelkedést az állástalanok arányában, ami a Deloitte jelentése szerint jelzi a bizalmat a gazdaság kilábalásában, de ugyanígy az óvatosságot is. Magyarországon kiegyensúlyozottnak mondhatók a munkaerőpiaci várakozások, hiszen a megkérdezettek 37 százaléka számít emelkedésre a munkanélküliségben, 36 százalék stagnálást, 27 százalék pedig csökkenést vár. Ez egyrészt jelezheti az eltérő vállalati kilátásokat, de ugyanígy lehet a tanácstalanság jele is.

Az infláció 2023-ban a régió minden országában jelentősen mérséklődött, idén nem számítanak hasonló folytatásra a vállalatvezetők. Érdekesség azonban, hogy Magyarországon a legoptimistábbak ezzel kapcsolatban, öt válaszadóból majdnem négy az áremelkedési ütem további mérséklődését várja és csak 27 százalék számít emelkedő inflációra. Ez persze részben azzal magyarázható, hogy 2023-ban messze a magyar infláció volt a legmagasabb, vagyis az éves átlagot tekintve „van honnan tovább csökkenni”.

Optimistábbak, de még mindig kockázatkerülőbbek a magyar menedzserek

Az üzleti kilátásokkal kapcsolatban csökkent azoknak az aránya, akik jelentős bizonytalanságot látnak, de még így is többségben vannak ezek a pénzügyi vezetők. Továbbra is szinte minden megkérdezett (94 százalék) a munkaerőköltségek emelkedésére számít 2024-ben.

Érdekesség, hogy az exportáló vállalatok vezetőinek majdnem harmada kritikus fontosságúnak tartja a beszállítói láncok helyzetét, ugyanakkor mindössze 6 százalékuk vélekedik hasonlóan a klímaváltozásról.

A cégvezetők óvatos hozzáállását mutatja az is, hogy a nagy többségük szerint a jelenlegi nem a megfelelő környezet arra, hogy kockázatos döntéseket hozzanak üzleti szempontból. A megkérdezett magyar pénzügyi vezetők 27 százaléka gondolja mindössze azt, hogy most kell kockáztatni, 73 százalékuk azonban továbbra is a biztonságra törekszik elsősorban.

A kockázatok kapcsán a legtöbben a képzett munkaerő hiányát, a fokozódó geopolitikai feszültségeket és a fokozódó szabályozói lépéseket emelték ki Közép-Európában.

Az M&A tranzakciók dinamikája azonban lassul a CE-régióban. A korábbi válságok empirikus bizonyítékai azt mutatják, hogy a nagy piaci zavarok idején megnövekszik a fúziók és felvásárlások száma. A világgazdaság lassan kilábal a 2023-as, rekordot jelentő gyenge évből, amikor számos vállalat küzdött a tőkeköltségek növekedésével és a recessziótól való félelmekkel, ez abban is megmutatkozik, hogy a közép-európai vezetők már kevesebb, mint fele, 45 százaléka gondolja úgy, hogy az M&A növekedésnek indul. Ezzel szemben a magyarországi válaszadók 55 százaléka számít év elején a fúziók és felvásárlások számának növekedésére. Ez azt jelentheti, hogy némileg instabil a helyzet a piac és a válságból való kilábalás tekintetében. Mindez összhangban van azzal a hozzáállással, amit a kockázatkezelésnél figyelhetünk meg.

A pénzügyi igazgatók 2024-re vonatkozó előrejelzései szerint valamivel alacsonyabb bizonytalansági szintre számítanak a külső környezettel kapcsolatban, mint 2023-ban. A magyar vezetők optimistábbak az átlagnál, 27 százalékuk alacsony, 55 százalékuk normál és csupán 18 százalékuk számít magas külső pénzügyi és gazdasági bizonytalanságra.

A saját vállalatuk pénzügyi kilátásaiban is az óvatos optimizmus tükröződik, a pénzügyi vezetők 37 százaléka számít javuló eredményekre, ugyanakkor majdnem ugyanekkora arány szerint stagnálhat az eredményük, 27 százalék pedig romlásra számít 2024-ben tavalyhoz képest. A magyar vezetők talán kicsivel optimistábbak az átlagnál, hiszen 55 százalékuk szerint a 2023-ashoz hasonló eredménnyel zárhatnak idén, 36 százalékuk javulásra számít és mindössze 9 százalékuk szerint esik majd vissza a saját cégük eredménye.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 11. 05., 09:05
2024. III. negyedévben 2682 új lakás épült, 22 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban; az első három negyedévben 19 százalékos volt az éves szintű visszaesés.
2024-11-05 20:05:00
A Digitális Állampolgárság Program (DÁP) aktuális helyzetéről, a következő években várható fejlesztésekről és az integráció lehetőségeiről, kereteiről tartott előadást az IVSZ tagvállalatoknak az IdomSoft Zrt. A cég fejleszti és működteti az DÁP mobilalkalmazást és valósítja meg az életesemény alapú digitális szolgáltatásokat.
2024-11-05 18:05:00
A magyarországi „A” és „B” kategóriájú irodaházak túltervezettségére, energetikai kapacitásainak túlméretezésére, emiatt a kelleténél magasabb üzemeltetési költségekre és nagyobb szén-dioxid-kibocsátásra hívja fel a figyelmet a legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület.
2024-11-05 16:05:00
Gyakran felmerülő kérdés, hogy milyen módon lehetséges egy másik személy pénztartozásának vagy más kötelezettségének átvállalása. Mi a különbség a tartozásátvállalás, a tartozáselvállalás és a teljesítésátvállalás között? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 11. 06., 09:35
epizód: 2024 / 21   |   hossz: 28:39
Az I. Nyílt Magyar Sommelier Bajnokság „Best Young Sommelier” kategóriájának idei győztese, Novák Dávid örömmel kampányol a borfogyasztás mint kulináris élmény mellett, hiszen egy jól kiválasztott ital új dimenzióval gazdagítja az étkezést. Az ízek és aromák összjátékának ismeretéhez hatalmas elméleti tudás kell, de az igazi kihívás az, hogy ráérezzen a vendég személyes preferenciáira. A VIRTU Restaurant sommelier-je cukrász múltjából és külföldi tapasztalataiból merítve vált profivá, pedig még csak a húszas éveit tapossa. Ebben az epizódban e különleges szakma szépségeiről és a borfogyasztás szertartásáról is mesél.
Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS