Optimisták a közép-európai pénzügyi vezetők

2024. 04. 09., 13:10

Lényegesen optimistábbak a közép-európai pénzügyi vezetők 2023-hoz képest, elsősorban az üzleti környezet megítélése javult, de a többi területen is pozitív volt az elmozdulás – derül ki a Deloitte frissen publikált felméréséből. A vizsgált országok közül a magyar pénzügyi vezetők szintén optimisták, de óvatosak, ha üzleti kockázatvállalásról van szó.

Javult a pénzügyi igazgatók véleménye

Tizenhatodik alkalommal készítette el a Deloitte a közép-európai pénzügyi vezetők véleményét összegző felmérését (CFO Survey), melynek kitöltése 2023 októbere és decembere között zajlott. A kutatásban szokás szerint a gazdasági és üzleti környezet értékelése mellett kitértek a jövőbeli kilátásaikra is. A felmérésben több mint ötszáz régiós pénzügyi vezető véleményét kérték ki a fenti témákban, a magyarországi CFO-k 1.9 százalékát teszik ki az összes kitöltők számának. A legtöbb érintett cégvezető a feldolgozóiparban dolgozik, de jelentős súlyt képviseltek a fogyasztási szektorok, a pénzügyi szolgáltatások, valamint a telekom- és médiaszektor is.

„Az eredmények jelentős javulásról számolnak be, hiszen a CFO Confidence Index a 2023-as mínusz 15 pontról plusz 17 pontra emelkedett. Ezen belül mindhárom alindex növekedést mutatott, a legkisebb mértékben a jelenlegi gazdasági helyzet értékelése, de a tavalyi mínusz 6 pont után az is plusz 3 pontra kúszott fel. Az üzleti környezetre vonatkozó megítélésben hatalmas ugrás volt, mínusz 46 pontról plusz 31 pontra, míg a vállalati kilátások plusz 7 pontról 18 pontra emelkedtek” – mondta Láng Bálint, a Deloitte Magyarország CFO programvezetője.

A pénzügyi vezetők a régióban átlagosan 1,1 százalékos GDP-növekedésre számítanak idén az egy évvel ezelőtti 0,3 százalékkal szemben. Emellett a munkaerőpiacon is javultak a kilátások, a válaszadók mindössze 38 százaléka számít a munkanélküliség emelkedésére, szemben az egy évvel ezelőtti 68 százalékos aránnyal. Az inflációval kapcsolatban is optimistábbak lettek a vezetők, bár még így is a válaszadók 57 százaléka számít az áremelkedési ütem növekedésére, ami intő jel lehet.

A magyar pénzügyi vezetők legnagyobb aránya, 36 százaléka közepes, vagyis 1,6-2,5 százalék közötti GDP-növekedésre számít idén, 27 százalékuk 0,5 százalékos, további 27 százalékuk pedig 0,5-1 százalékos bővülést vár. Ez alapján azt lehet mondani, hogy a cégvezetők talán valamivel pesszimistábbak, mint a gazdasági elemzők, akik akár 3-4 százalékos növekedést is el tudnak képzelni 2024-ben.

A munkaerőpiacon nem számíthatunk komoly javulásra, ha hihetünk a vállalatok pénzügyi szakembereinek, 46 százalékuk szerint változatlan maradhat a munkanélküliségi ráta a következő egy évben. Emellett 38 százalékuk vár emelkedést az állástalanok arányában, ami a Deloitte jelentése szerint jelzi a bizalmat a gazdaság kilábalásában, de ugyanígy az óvatosságot is. Magyarországon kiegyensúlyozottnak mondhatók a munkaerőpiaci várakozások, hiszen a megkérdezettek 37 százaléka számít emelkedésre a munkanélküliségben, 36 százalék stagnálást, 27 százalék pedig csökkenést vár. Ez egyrészt jelezheti az eltérő vállalati kilátásokat, de ugyanígy lehet a tanácstalanság jele is.

Az infláció 2023-ban a régió minden országában jelentősen mérséklődött, idén nem számítanak hasonló folytatásra a vállalatvezetők. Érdekesség azonban, hogy Magyarországon a legoptimistábbak ezzel kapcsolatban, öt válaszadóból majdnem négy az áremelkedési ütem további mérséklődését várja és csak 27 százalék számít emelkedő inflációra. Ez persze részben azzal magyarázható, hogy 2023-ban messze a magyar infláció volt a legmagasabb, vagyis az éves átlagot tekintve „van honnan tovább csökkenni”.

Optimistábbak, de még mindig kockázatkerülőbbek a magyar menedzserek

Az üzleti kilátásokkal kapcsolatban csökkent azoknak az aránya, akik jelentős bizonytalanságot látnak, de még így is többségben vannak ezek a pénzügyi vezetők. Továbbra is szinte minden megkérdezett (94 százalék) a munkaerőköltségek emelkedésére számít 2024-ben.

Érdekesség, hogy az exportáló vállalatok vezetőinek majdnem harmada kritikus fontosságúnak tartja a beszállítói láncok helyzetét, ugyanakkor mindössze 6 százalékuk vélekedik hasonlóan a klímaváltozásról.

A cégvezetők óvatos hozzáállását mutatja az is, hogy a nagy többségük szerint a jelenlegi nem a megfelelő környezet arra, hogy kockázatos döntéseket hozzanak üzleti szempontból. A megkérdezett magyar pénzügyi vezetők 27 százaléka gondolja mindössze azt, hogy most kell kockáztatni, 73 százalékuk azonban továbbra is a biztonságra törekszik elsősorban.

A kockázatok kapcsán a legtöbben a képzett munkaerő hiányát, a fokozódó geopolitikai feszültségeket és a fokozódó szabályozói lépéseket emelték ki Közép-Európában.

Az M&A tranzakciók dinamikája azonban lassul a CE-régióban. A korábbi válságok empirikus bizonyítékai azt mutatják, hogy a nagy piaci zavarok idején megnövekszik a fúziók és felvásárlások száma. A világgazdaság lassan kilábal a 2023-as, rekordot jelentő gyenge évből, amikor számos vállalat küzdött a tőkeköltségek növekedésével és a recessziótól való félelmekkel, ez abban is megmutatkozik, hogy a közép-európai vezetők már kevesebb, mint fele, 45 százaléka gondolja úgy, hogy az M&A növekedésnek indul. Ezzel szemben a magyarországi válaszadók 55 százaléka számít év elején a fúziók és felvásárlások számának növekedésére. Ez azt jelentheti, hogy némileg instabil a helyzet a piac és a válságból való kilábalás tekintetében. Mindez összhangban van azzal a hozzáállással, amit a kockázatkezelésnél figyelhetünk meg.

A pénzügyi igazgatók 2024-re vonatkozó előrejelzései szerint valamivel alacsonyabb bizonytalansági szintre számítanak a külső környezettel kapcsolatban, mint 2023-ban. A magyar vezetők optimistábbak az átlagnál, 27 százalékuk alacsony, 55 százalékuk normál és csupán 18 százalékuk számít magas külső pénzügyi és gazdasági bizonytalanságra.

A saját vállalatuk pénzügyi kilátásaiban is az óvatos optimizmus tükröződik, a pénzügyi vezetők 37 százaléka számít javuló eredményekre, ugyanakkor majdnem ugyanekkora arány szerint stagnálhat az eredményük, 27 százalék pedig romlásra számít 2024-ben tavalyhoz képest. A magyar vezetők talán kicsivel optimistábbak az átlagnál, hiszen 55 százalékuk szerint a 2023-ashoz hasonló eredménnyel zárhatnak idén, 36 százalékuk javulásra számít és mindössze 9 százalékuk szerint esik majd vissza a saját cégük eredménye.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-24 14:30:47
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS