Lényegesen optimistábbak a közép-európai pénzügyi vezetők 2023-hoz képest, elsősorban az üzleti környezet megítélése javult, de a többi területen is pozitív volt az elmozdulás – derül ki a Deloitte frissen publikált felméréséből. A vizsgált országok közül a magyar pénzügyi vezetők szintén optimisták, de óvatosak, ha üzleti kockázatvállalásról van szó.
Tizenhatodik alkalommal készítette el a Deloitte a közép-európai pénzügyi vezetők véleményét összegző felmérését (CFO Survey), melynek kitöltése 2023 októbere és decembere között zajlott. A kutatásban szokás szerint a gazdasági és üzleti környezet értékelése mellett kitértek a jövőbeli kilátásaikra is. A felmérésben több mint ötszáz régiós pénzügyi vezető véleményét kérték ki a fenti témákban, a magyarországi CFO-k 1.9 százalékát teszik ki az összes kitöltők számának. A legtöbb érintett cégvezető a feldolgozóiparban dolgozik, de jelentős súlyt képviseltek a fogyasztási szektorok, a pénzügyi szolgáltatások, valamint a telekom- és médiaszektor is.
„Az eredmények jelentős javulásról számolnak be, hiszen a CFO Confidence Index a 2023-as mínusz 15 pontról plusz 17 pontra emelkedett. Ezen belül mindhárom alindex növekedést mutatott, a legkisebb mértékben a jelenlegi gazdasági helyzet értékelése, de a tavalyi mínusz 6 pont után az is plusz 3 pontra kúszott fel. Az üzleti környezetre vonatkozó megítélésben hatalmas ugrás volt, mínusz 46 pontról plusz 31 pontra, míg a vállalati kilátások plusz 7 pontról 18 pontra emelkedtek” – mondta Láng Bálint, a Deloitte Magyarország CFO programvezetője.
A pénzügyi vezetők a régióban átlagosan 1,1 százalékos GDP-növekedésre számítanak idén az egy évvel ezelőtti 0,3 százalékkal szemben. Emellett a munkaerőpiacon is javultak a kilátások, a válaszadók mindössze 38 százaléka számít a munkanélküliség emelkedésére, szemben az egy évvel ezelőtti 68 százalékos aránnyal. Az inflációval kapcsolatban is optimistábbak lettek a vezetők, bár még így is a válaszadók 57 százaléka számít az áremelkedési ütem növekedésére, ami intő jel lehet.
A magyar pénzügyi vezetők legnagyobb aránya, 36 százaléka közepes, vagyis 1,6-2,5 százalék közötti GDP-növekedésre számít idén, 27 százalékuk 0,5 százalékos, további 27 százalékuk pedig 0,5-1 százalékos bővülést vár. Ez alapján azt lehet mondani, hogy a cégvezetők talán valamivel pesszimistábbak, mint a gazdasági elemzők, akik akár 3-4 százalékos növekedést is el tudnak képzelni 2024-ben.
A munkaerőpiacon nem számíthatunk komoly javulásra, ha hihetünk a vállalatok pénzügyi szakembereinek, 46 százalékuk szerint változatlan maradhat a munkanélküliségi ráta a következő egy évben. Emellett 38 százalékuk vár emelkedést az állástalanok arányában, ami a Deloitte jelentése szerint jelzi a bizalmat a gazdaság kilábalásában, de ugyanígy az óvatosságot is. Magyarországon kiegyensúlyozottnak mondhatók a munkaerőpiaci várakozások, hiszen a megkérdezettek 37 százaléka számít emelkedésre a munkanélküliségben, 36 százalék stagnálást, 27 százalék pedig csökkenést vár. Ez egyrészt jelezheti az eltérő vállalati kilátásokat, de ugyanígy lehet a tanácstalanság jele is.
Az infláció 2023-ban a régió minden országában jelentősen mérséklődött, idén nem számítanak hasonló folytatásra a vállalatvezetők. Érdekesség azonban, hogy Magyarországon a legoptimistábbak ezzel kapcsolatban, öt válaszadóból majdnem négy az áremelkedési ütem további mérséklődését várja és csak 27 százalék számít emelkedő inflációra. Ez persze részben azzal magyarázható, hogy 2023-ban messze a magyar infláció volt a legmagasabb, vagyis az éves átlagot tekintve „van honnan tovább csökkenni”.
Az üzleti kilátásokkal kapcsolatban csökkent azoknak az aránya, akik jelentős bizonytalanságot látnak, de még így is többségben vannak ezek a pénzügyi vezetők. Továbbra is szinte minden megkérdezett (94 százalék) a munkaerőköltségek emelkedésére számít 2024-ben.
Érdekesség, hogy az exportáló vállalatok vezetőinek majdnem harmada kritikus fontosságúnak tartja a beszállítói láncok helyzetét, ugyanakkor mindössze 6 százalékuk vélekedik hasonlóan a klímaváltozásról.
A cégvezetők óvatos hozzáállását mutatja az is, hogy a nagy többségük szerint a jelenlegi nem a megfelelő környezet arra, hogy kockázatos döntéseket hozzanak üzleti szempontból. A megkérdezett magyar pénzügyi vezetők 27 százaléka gondolja mindössze azt, hogy most kell kockáztatni, 73 százalékuk azonban továbbra is a biztonságra törekszik elsősorban.
A kockázatok kapcsán a legtöbben a képzett munkaerő hiányát, a fokozódó geopolitikai feszültségeket és a fokozódó szabályozói lépéseket emelték ki Közép-Európában.
Az M&A tranzakciók dinamikája azonban lassul a CE-régióban. A korábbi válságok empirikus bizonyítékai azt mutatják, hogy a nagy piaci zavarok idején megnövekszik a fúziók és felvásárlások száma. A világgazdaság lassan kilábal a 2023-as, rekordot jelentő gyenge évből, amikor számos vállalat küzdött a tőkeköltségek növekedésével és a recessziótól való félelmekkel, ez abban is megmutatkozik, hogy a közép-európai vezetők már kevesebb, mint fele, 45 százaléka gondolja úgy, hogy az M&A növekedésnek indul. Ezzel szemben a magyarországi válaszadók 55 százaléka számít év elején a fúziók és felvásárlások számának növekedésére. Ez azt jelentheti, hogy némileg instabil a helyzet a piac és a válságból való kilábalás tekintetében. Mindez összhangban van azzal a hozzáállással, amit a kockázatkezelésnél figyelhetünk meg.
A pénzügyi igazgatók 2024-re vonatkozó előrejelzései szerint valamivel alacsonyabb bizonytalansági szintre számítanak a külső környezettel kapcsolatban, mint 2023-ban. A magyar vezetők optimistábbak az átlagnál, 27 százalékuk alacsony, 55 százalékuk normál és csupán 18 százalékuk számít magas külső pénzügyi és gazdasági bizonytalanságra.
A saját vállalatuk pénzügyi kilátásaiban is az óvatos optimizmus tükröződik, a pénzügyi vezetők 37 százaléka számít javuló eredményekre, ugyanakkor majdnem ugyanekkora arány szerint stagnálhat az eredményük, 27 százalék pedig romlásra számít 2024-ben tavalyhoz képest. A magyar vezetők talán kicsivel optimistábbak az átlagnál, hiszen 55 százalékuk szerint a 2023-ashoz hasonló eredménnyel zárhatnak idén, 36 százalékuk javulásra számít és mindössze 9 százalékuk szerint esik majd vissza a saját cégük eredménye.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.