OPTEN: időzített bombán ülnek az építőipari vállalkozások?

2023. 10. 26., 12:19

Közel 50 százalékkal több építőipari vállalkozás szűnt meg szeptemberben, mint a megelőző hónapban. A cégek számának csökkenése várható a következő időszakban is. A felszámolások adják az új eljárások több mint felét – állapítja meg elemzésében az Opten.

Az KSH legfrissebb adatai szerint 2023 augusztusában az építőipari termelés 0,5 százalékkal alacsonyabb volt az előző évhez képest. Az építőipari vállalkozások szerződésállománya pedig 23,9 százalékkal csökkent 2022. augusztusához viszonyítva.

Az OPTEN adatai alapján az építőiparban az idei év legalacsonyabb augusztusi megszűnési száma – 330 – egy viszonylagos nyugalmat is tükrözhetne, hiszen ezt meghaladó szeptemberi cégalapítás – 397 – lett regisztrálva. Ennek eredményeként ugyan növekedett szeptemberre az ágazatban működő cégek száma, azonban a szeptemberi megszűnések – 480 – volumene visszatükrözi a KSH adatai alapján mutatott nem igazán rózsás helyzetet az ágazatban. Az elmúlt években a szeptember a cégalapítások esetében erős hónapnak számított, azonban az idei mérföldkövekkel elmarad az elmúlt két évi szezonális értéktől, szinte felére csökkent. Ehhez képest a szeptemberi megszűnések az elmúlt hat év legmagasabb szezonális értékét hozták, ami előre vetíti azt a bátor jóslatot, hogy októberre az ágazatban működő vállalkozások számának csökkenése várható.

Az elmúlt időszak kihívásai az ágazat teljesítményben már erőteljesen megmutatkoztak, a KSH is csökkenésről tájékoztat hónapról-hónapra. A cégtrendben történő mozgások még nem ennyire drasztikusak, azt mutatják, hogy az itt működő vállalkozások többsége kitart, de egyértelműen látszik a tendenciából, hogy a cégalapítási kedv jelentősen csökken, míg a megszűnések és az új eljárások száma drasztikusan nő. A kérdés az, hogy az ágazatban elindult-e a tömeges bedőlés vagy időzített bombán ülnek a vállalkozások?

Az kijelenthető, hogy az elmúlt évek során cégszám tekintetében túlfűtötté vált az ágazat. A járványt megelőző konjunkturális időszak, illetve a gazdaság visszapattanása megadta erre az alaphangot, azonban tény, hogy az elmúlt öt évben és még idén is éves szinten a cégszámnövekedés volt a jellemző, ami felveti a kérdést, hogy ez mennyire volt indokolt vagy jelenleg indokolt-e. Az idei évben látszik, hogy a túlfűtöttség alábbhagyott, ami a cégalapítási kedvben egyértelműen visszatükröződik. Az elmúlt öt évben időarányosan az idei évben alakult a legkevesebb cég az ágazatban, 3,7 ezer. Az idén megszűnt cégek száma – 3,71 ezer – már 26 százalékkal több, mint a tavalyi év egésze, és az elmúlt hat évben évenként nem volt ennyi cégmegszűnés, mint az idén már.

A jelenlegi számok alapján az várható, hogy idén a cégek száma csökken, de a jövőre nézve is ez a tendencia prognosztizálható az új felszámolási és végelszámolási eljárások számainak idei alakulásából.

Mindkét eljárás esetében az előző évekhez képest már most növekedés van, kivéve a végelszámolási eljárás tavalyi évét, amikor a KATA változások kellően megmozgatták a cégbezárások volumenét. A legszembetűnőbb az új felszámolási eljárások idei növekedése, ami már most közel kétszerese a tavalyinak, több mint háromszorosa a 2021. évinek és 4-5-szöröse az azt megelőző éveknek.

„Az új eljárások számának növekedése azért fontos, mert fél évtől akár három éven belül is meghatározóak a cégszám alakulásában, attól függően, hogy az eljárások mennyi időt vesznek igénybe. Mivel a gazdasági előrejelzések a közeljövőre sem biztatóak az építőiparban, a cégalapítási kedv is alacsony, ami érthető, nem nehéz megbecsülni, hogy az elkövetkező időszakban a cégszámcsökkenés lesz a trend. A küzdelem zajlik az arénában, de úgy tűnik, egyre többen dobják be a törölközőt” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN Kft. céginformációs szakértője.

Az új eljárások növekedése jelzi az elmúlt év(ek)ből hozott és a jelenlegi környezetből fakadó nehézségeket. Az aggodalomra okot adó visszajelzése a cégtrendnek nemcsak az eljárásszám növekedése, hanem azok belső összetételének megváltozása. Idén az új eljárásoknak több mint a felét a felszámolási eljárások adják, ami a megelőző időszakban jellemzően negyede vagy ötöde volt ennek. Ez azt jelenti, hogy egyre több hátrahagyott kötelezettség lehet, ami fokozottabb kockázatokat jelent a jövőbeni üzletvitelben.

Az építőiparban működő egyéni vállalkozók száma – 85,3 ezer fő – kis mértékű növekedést hozott szeptemberre, közel 700-an léptek be a körbe és 500-an döntöttek úgy, hogy nem folytatják ebben a formában a tevékenységüket. Ugyanakkor a tevékenységüket szüneteltetők közelítik a 12 ezer főt és számuk tovább nőtt szeptemberben. Mindez a kivárást is feltételezheti, valamint az egyéni vállalkozóknak megadott szüneteltetés lehetősége rugalmasabb alkalmazkodást biztosít a gazdasági bizonytalanságok átvészeléséhez.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) szeptemberre vonatkozó értéke az építőiparban országosan 18,83 százalék volt. Vármegyei szinten nézve az Opten–CFI Zala, Tolna és Hajdú-Bihar vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye produkálta.

*Újonnan indult eljárások

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-13 17:50:00
Az érdeklődések száma már emelkedést mutat, és az ingatlanértékesítők is optimistábban tekintenek 2026-ra – derül ki a zenga.hu felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS