A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség minősített költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt 63 vádlottal szemben emelt vádat. Az elkövetők fiktív számlázással 1,7 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek.
A vád szerint a – cégvezetőkből, könyvelőből és ügyintézőkből álló – bűnszervezet 2018. és 2021. között egy szolnoki férfi irányításával „számlagyárként” a bruttó számlaérték 8–10 százaléka ellenében fiktív költségszámlákat biztosított tényleges gazdasági tevékenységet végző gazdálkodók és otthonfelújítási támogatást igénybe vevő magánszemélyek részére – olvasható a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség közleményében. A „szolgáltatást” igénybe vevő vállalkozások a fiktív számlák áfatartalmával adófizetési kötelezettségüket jogosulatlanul csökkentették, míg az érintett magánszemélyek az otthonfelújítási támogatások igénylése során használták fel a hamis bizonylatokat.
A felépített számlalánc célja az volt, hogy a „megrendelők” felé fiktív számlákat kibocsátó cégek jogkövető magatartás látszatát keltve, benyújtott adóbevallásukban a látszólag keletkező áfafizetési kötelezettségüket minimalizálják a láncolat részét képező, annak különböző szintjén álló társaságok közbeiktatásával. E társaságok egymás részére szintén fiktív alvállalkozói számlákat, teljesítés-igazolásokat állítottak ki, és ezt leplező pénzintézeti átutalásokat teljesítettek.
Az önálló irodát működtető, több mint 50 gazdasági társaságot irányító számlagyár segítségével a megrendelő vállalkozások és magánszemélyek összességében mintegy 1,7 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek.
A vádlottak között vannak a bűnszervezet irányítói és tagjai, a fiktív gazdasági társaságokat alapító strómanok és a számlabefogadók. Az ügyészség a vádemelést megelőzően 9 vádlottal egyezséget kötött az ügyben.
Az ügyben a Szolnoki Törvényszék fog dönteni.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.