Nyáron sincs megállás a nagyvállalatoknál

2023. 07. 26., 11:11

Nyáron sem húzzák le a rolót a hazai nagyvállalatok, 10-ből 9 cég nem tervez leállást szeptemberig. A cégvezetők viszont többnyire megengednek maguknak egy kis pihenést: minden negyedik 1-2 hétre, közel harmaduk pedig több mint két hétre megy el nyaralni idén nyáron. A gyermekes munkavállalók támogatásában a vállalatok harmada partner a nyári szünetben – derül ki a K&H kutatásából.

„A nagyvállalatok működését nem befolyásolja érdemben a nyári időszak, 10-ből 9 vállalat nem tervez szünetet tartani szeptemberig. Csupán minden tizedik cég készül teljes leállásra idén, ami várhatóan 1-2 hétig fog tartani. A különböző ágazatok közül leginkább az ipari vállalatokra jellemző a nyári leállás (20 százalék), a kereskedelemben viszont szinte alig lesz olyan cég, aki több hétre kirakná a zárva táblát (4 százalék). A szolgáltatásban pedig az átlaggal szinte megegyező arányban várható nyári leállás (9 százalék)” – mondta Rajna Gábor, a K&H Vállalati ügyfelek divízió vezetője.

A főnökök is nyaralnak

A vezetők is megengednek maguknak egy kis szabadságot nyáron. Legnagyobb arányban azok vannak, akik 1-2 hétre hagyják hátra a munkát (37 százalék), de közel minden harmadik cégvezető tervez több mint két hetes nyaralást (29 százalék). Minden ötödik vezető azonban alig tud elszakadni a munkától, mert kevesebb, mint egy hétre hagyja csak ott a vállalatot (19 százalék), míg olyan is bőven akad, aki egyáltalán nem megy el szabadságra nyáron (15 százalék).

A kutatás arra is rávilágít, hogy a szabadság hossza szoros összefüggésben van a cég árbevételének nagyságával. A 10 milliárd forint alatti éves árbevételű vállalatokbál minden harmadik vezető tud elmenni több mint két hét pihenésre, míg a 10 milliárd forint feletti éves árbevételű cégeknél csupán minden nyolcadik, és inkább a rövidebb nyaralás jellemző.

Az ágazatok közül az iparban és a szolgáltató szektorban a maximum 2 hetes (44 százalék-44 százalék) nyaralás jellemző. A kereskedelemben viszont úgy tűnik nagyobb szünetre van szükség, mert itt a minimum 2 hetes nyaralás a legjellemzőbb a cégvezetők körében (36 százalék).

Gyerekekkel a munkahelyen

A nyár a gyerekes munkavállalóknak általában nehezebb időszak, hiszen meg kell oldani a kicsik felügyeletét amíg újra megkezdődik az óvoda vagy az iskola. Úgy tűnik azonban, hogy a nagyvállalatok egy jelentős része partner ebben, mivel a cégek harmada támogatja a gyermekes munkavállalóit a nyári szünet idején: a vállalatok negyedénél be lehet vinni a gyerekeket a munkahelyre, de minden tizedik dolgozónak lehetősége van otthonról dolgozni a vakáció alatt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS