Nevet vált az IVSZ

Nevet vált az IVSZ
2023. 06. 08., 22:41

IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége néven folytatja működését a digitális gazdaságban aktív szereplők érdekképviseleti és szakmai szervezete.

Nevének megújításáról döntött az IVSZ június 7-én megtartott éves közgyűlésén a szervezet tagsága: a korábbi Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) helyett IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége néven folytatja működését a szakmai szervezet. A névváltást az indokolja, hogy napjainkban a digitalizáció a gazdaság minden szegletét áthatja, nem csak az informatikai, távközlési és elektronikai vállalatoknál fontos tényező. A közgyűlésen a 13 fős elnökség 7 pozíciójáról is szavaztak: az IVSZ elnöke újabb három évre dr. Vinnai Balázs lett – olvasható a szövetség közleményében.

Az IVSZ évtizedek óta dolgozik a digitális gazdaságban aktív szereplők érdekképviseleti és szakmai szervezeteként, így végigkövette a digitális transzformációt, amelynek eredményeként a digitalizáció ma már a gazdaság minden szegletét áthatja, nem csak az informatikai, távközlési és elektronikai vállalatoknál meghatározó tényező. Ezt mutatja többek között az a tény is, hogy napjainkban olyan vállalatok alkalmazzák szoftverfejlesztők százait, amelyek teljesen más ágazatban tevékenykednek.  

Az IVSZ szerint a digitális gazdaság csak akkor fejlődhet megfelelő mértékben, ha lebontjuk ezeket a silókat az informatikai és nem informatikai vállalkozások között, és a digitalizációt egy horizontális, mindent átható tényezőként kezeljük. Nem véletlen, hogy olyan nagyvállalatok látták meg a potenciált a digitális gazdaság közös fejlesztésében, és csatlakoztak az IVSZ-hez, mint a MOL, az AstraZeneca, a Citibank vagy az MVM. Annak érdekében, hogy ezt a változást a szervezet mindenki számára transzparensen is megjelenítse, az IVSZ neve a korábbi Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége helyett a jövőben IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége lesz, miután a közgyűlés megszavazta a névváltást. 

A június 7-i közgyűlésen újraválasztották dr. Vinnai Balázst, az IVSZ elnökét, aki így további három évig irányítja majd a szervezetet. 

„A 2023-as közgyűlésen véget ér egy éra az IVSZ életében: névváltásunk formailag is jelzi, hogy a magyar IKT-szektor már nem különálló gazdasági egység, hanem integráló szerepet tölt be a teljes gazdaságban. A következő ciklusban valóban a digitalizációs folyamat élére kell állni az IVSZ-nek. Történelmi léptékű kihívás előtt állunk, hiszen az elkövetkezendő  időben – a minden eddiginél gyorsabb ütemű gazdasági, társadalmi és technológiai fejlődés, az egymást követő, és sokszor egymásból is következő válságok hatására is – még nagyobb figyelmet kell fordítani a technológiák gyors ütemű fejlődése, a  digitalizáció hatásainak, előnyeinek bemutatására, illetve el kell érni, hogy a  vállalkozások (főként a kkv-k), és a kormányzat mind szélesebb körben és egyre  mélyebben használja ki a technológiában, a digitalizációban rejlő potenciált, ami  komoly kitörési pont lehet az ország számára. Ehhez a lehetőségek is páratlanok most,  hiszen a 2024-es magyar soros EU-elnökség másfél évtizedenként visszatérő sanszot  kínál arra, hogy saját kezünkbe vegyük a kezdeményezést és aktívan alakítsuk sorsunkat” – ismertette vízióját az IVSZ jövőbeni működésérőlaz újraválasztott elnök. 

A közgyűlés több más személyi ügyben is döntött: az informatikai tagozat vezetőjének Szabó Pétert,  a Microsoft Magyarország ügyvezetőjét választották meg, a startup/scaleup tagozat munkáját pedig 2023-tól Deliága Ákos, Talk-A-Bot ügyvezetője irányítja majd, míg a távközlési vállalatokat tömörítő tagozat munkáját Gothárdi Ibolya, a 4iG cégcsoport humánerőforrás-igazgatója fogja vezetni.  

A közgyűlés három független elnökségi tagot is választott. Az IVSZ elnökségébe Nieder Jenő, a PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgató-helyettese, Bacsó Gergely, a McKinsey & Company partnere, a Digital McKinsey kelet-európai társvezetője és Mátrai Gábor, a KGM-Invest Befektetési Kft. ügyvezetője került be három évre. 

„Az újonnan felálló elnökséggel közösen dolgozunk azon, hogy az eddiginél is szorosabb kapcsolatokat alakítsunk ki nemzetközi partnereinkkel, a kormányzat technológiai modernizációért felelős képviselőivel, illetve az érintett iparági vállalatokkal, szervezetekkel, hogy Magyarország versenyképességét a digitális gazdaság fejlesztésével növelni tudjuk. Ehhez egy élénk –  szabályozással, kibervédelemmel, munkaerőpiaccal, EU-forrásokkal foglalkozó – munkacsoporti működéssel, a nemzetközi jó gyakorlatok hazai bemutatásával, valamint olyan projektekkel tudunk hozzájárulni,  mint a most induló DigitalTech EDIH, melynek keretében a kkv-knak és a közszféra szervezeteinek biztosítunk ingyenes képzéseket és tanácsadást digitális fejlődésüket elősegítő témákban. 2023-nak komoly ambíciókkal vágtunk neki, célunk, hogy a teljes digitális gazdaságot képviseljük európai szinten és a kormányzat, valamint a szélesebb nyilvánosság felé” – foglalta össze az IVSZ 2023-as terveit, főbb fókuszterületeit Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS