Nem csak előnyei vannak a mesterséges intelligenciának, új biztonsági kockázatokra is fel kell készülni

2024. 04. 10., 16:10

A legtöbb szervezet esetében a kibervédelmi stratégiáért, valamint a biztonsági intézkedések magas színvonalú megvalósításáért az információbiztonsági vezető (CISO) felel. A mesterséges intelligencia elterjedésével azonban a feladatai már kiterjednek az azzal kapcsolatos biztonsági kockázatok kezelésére is, ugyanis újszerű kitettséget jelentenek az intelligens eszközök és az MI-vel ellátott folyamatautomatizálás is.

„Már látszanak annak jelei, hogy a technológia fejlődése új kihívások elé állítja a szervezeteket, hiszen a biztonsági incidensek már második éve a legjelentősebb működési kockázatnak számítanak világszerte. Az ezekkel kapcsolatos költségek már 2022-ben sosem látott csúcsra emelkedtek, és a várakozások szerint a következő években többszörösükre ugranak majd” – emelte ki dr. Barta Gergő, a Deloitte kibervédelmi osztályának vezető MI szakértője.

Az új biztonsági kockázatok felértékelhetik majd az információbiztonsági vezetők szerepét. Az ő feladatuk, hogy a munkatársakat oktassák, illetve a vezetőket tájékoztassák a legfrissebb kockázatokról és azok lehetséges kezeléséről.

A mesterséges intelligencia egyre szélesebb elterjedése általánosságban több feladat elé állítja a biztonsági szakembereket, derül ki a Deloitte friss tanulmányából:

  • Fel kell mérniük, hogy a modellek hogyan kezelik az érzékeny adatokat, és biztosítaniuk kell, hogy azok megfeleljenek az adatvédelmi törvényeknek és előírásoknak.
  • A vezetőknek megbízható jogosultság-kezelési folyamatot kell bevezetniük annak biztosítása érdekében, hogy csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá a rendszerekhez, modellekhez és az adatokhoz.
  • Fontos, hogy a mesterséges intelligencia-modelleket megvédjék a manipulációtól, ezért biztosítaniuk kell az egyes modellek biztonságos tárolását.
  • A szervezeteknek megfelelő naplózási képességekkel és monitoring rendszerekkel kell rendelkezniük a biztonsági incidensek észlelése és az azokra való azonnali reagálás érdekében.
  • A biztonsági vezetőknek kell irányítaniuk a rendszerekkel kapcsolatos képzést, és fel kell hívniuk az alkalmazottak és az érdekeltek figyelmét a releváns tudnivalókra.

A jövőre gondolva a szervezeteknek azonnal el kell kezdeniük olyan módszerek alkalmazását, mint a személyre vagy adott pozícióra szabott szakmai képzések, online tanfolyamok és tájékoztató workshopok, hogy ily módon is oktassák és képezzék a munkavállalókat a generatív mesterséges intelligencia bevezetésének lehetséges kockázatairól.  Emellett érdemes extra lépéseket tenni annak érdekében, hogy az ilyen képzéseket még inkább beágyazzuk a meglévő folyamatokba.

A biztonsági vezetőknek kiemelt prioritásként kell kezelniük a felhasználási irányelvek és kockázatkezelési keretrendszerek létrehozását és napi alkalmazását a harmadik féltől származó MI-megoldások hitelességének értékeléséhez. Továbbá annak tisztázása, hogy mi az elfogadható MI által generált tartalom annak felhasználása során és mi nem az, segíthet minimalizálni további kockázatokat pl. az MI etikus alkalmazásával kapcsolatban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-10-15 09:15:00
Az előző hónaphoz képest 2,1 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbitól pedig (a nyers adatok szerint) 6,0 százalékkal elmaradt az építőipari termelés volumene 2024. augusztusban – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS