NAV: utalással is fizethető az egészségügyi szolgáltatási járulék

2024. 01. 31., 14:10

Az egészségügyi szolgáltatási járulék utalással is fizethető, 2024-ben havi 11 300 forintot kell fizetniük azoknak, akik nem biztosítottak, és más módon sem jogosultak az egészségügyi ellátásra – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A befizetés online, a NAV Ügyfélportálján, illetve átutalással is rendezhető, ilyenkor a közlemény rovatban fel kell tüntetni annak az adóazonosító jelét, aki után a járulékot befizetik.

A csekkhez ragaszkodók a 1819-es számon hívható NAV Infóvonalon kérhetik azt, az igényléshez az adóazonosító jelet kell megadni. A csekket a NAV a nyilvántartásában szereplő levelezési címre vagy tartózkodási helyre, lakóhelyre postázza.

A járulékot a 10032000-06055826 számú, NAV Egészségügyi szolgáltatási járulék beszedési számlára kell befizetni, mindig a következő hónap 12-éig, a januári kötelezettséget tehát február 12-éig. A járulék havi összege 11 300 forint, napi összege pedig – ha nem a teljes hónapra kell fizetni – 380 forint.

A járulékot azoknak kell megfizetniük, akik nem biztosítottak, azaz nincs munkaviszonyuk, nem egyéni vagy társas vállalkozók, nem biztosított őstermelők, nem kapnak álláskeresési támogatást és más módon sem jogosultak az egészségügyi ellátások igénybevételére.

A nyugdíjasok, nappali tagozatos tanulók vagy hallgatók, a szociálisan rászorultak, a különféle anyasági ellátásban részesülők jogosultak az ellátásra, így nekik nem kell fizetniük.

A biztosítottak és egészségügyi szolgáltatási járulékra más jogcímen jogosultak köréről részletes leírás a NAV honlapján, a 91. számú információs füzetben olvasható. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 18., 15:15
A K&H nagyvállalati növekedési index 2024. IV. negyedévi adatai alapján a nagyvállalatok közel 80 százaléka úgy számol, hogy meg tudja tartani dolgozóit a következő 12 hónapban, minden tízedik vállalatnál csökkenő létszámmal terveznek. A 10 milliárd forintos árbevételt meghaladó cégeknél a legpesszimistábbak, körükben a 15 százalékpontot is eléri a leépítéssel kalkulálók aránya.
2025-03-17 11:35:00
A magyarországi munkavállalók 53 százaléka kapott saját bevallása szerint fizetésemelést 2024-ben. Ez alacsonyabb arány a 2023-asnál (61 százalék), de meghaladja a 2022-est (44 százalék). A megkérdezettek idén optimistábbak: míg tavaly a válaszadók 74 százalék, addig idén már 81 százaléka számít valamilyen formában fizetési csomagjának bővülésére, a cégek viszont idén óvatosabbak, mint előző évben – derül ki a Profession.hu friss felméréséből.
2025-03-17 10:05:00
A munkaviszonnyal összefüggésben több okból is szóba kerülhet a munkavállaló képzése, továbbképzése. Milyen szabályok vonatkoznak a kötelező képzésre? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS