Nagyvállalati beruházások: stagnálást valószínűsít a K&H felmérése

2025. 02. 26., 16:25

A K&H nagyvállalati növekedési index 2024. utolsó negyedéves adatai alapján számottevő mértékben emelkedett azoknak a cégeknek az aránya, amelyek nem terveznek változtatni beruházásaik mértékén. A beruházási célok közül a technológiai jellegű fejlesztések a legnépszerűbbek a nagyvállalatok körében.

Jelentős változások észlelhetők a hazai nagyvállalatok beruházási hajlandóságát illetően – derült ki a nagyvállalatok gazdasági helyzetéről és kilátásairól képet adó, K&H nagyvállalati növekedési index tavalyi utolsó negyedévének kutatási adataiból. Az elmúlt három hónapban jelentősen mérséklődött azoknak a cégvezetőknek az aránya, akik csökkenő beruházással kalkulálnak a következő egy évben, jelenleg minden kilencedik vezető számol ezzel. Ugyanakkor jelentősen megemelkedett azon cégek aránya, ahol nem terveznek változtatni a beruházásaik mértékén, közel négyötödük gondolkodik így, ami mintegy 15 százalékpontos emelkedést jelent.

A kereskedelemben érezhető leginkább ez a változás, ahol 6 százalékra mérséklődött a csökkenő beruházásokkal számolók aránya, miközben minden tízedik cégvezető növekedéssel számol. A szolgáltatók körében hasonlóan magas a stagnálással tervezők aránya, viszont náluk kétszer annyian várnak csökkenő tendenciát a beruházások volumenében. Az iparban a legkiegyenlítettebbek a várakozások: nagyjából az egyhatoduk számol csökkenéssel vagy emelkedéssel, a többiek nem számolnak érdemi változással.

„Az előző negyedév adataiból látszik, hogy ősszel még megosztottabban várták a jövőt a cégvezetők – jóval magasabb volt a csökkenéssel vagy növekedéssel tervezők száma, és a cégek közel kétharmada számolt változatlan mértékkel. Mindössze három hónap alatt az ő arányuk felment közel 80 százalékra, ami arra enged következtetni, hogy továbbra is a kivárást tartják célravezetőnek a nagyvállalatok a beruházásokat illetően” – mondta el az eredmények kapcsán Bodor Tibor, a K&H Vállalati divízió vezetője.

Továbbra is a technológiai fejlesztések a legnépszerűbbek

Jelentős mértékben csökkent a kapacitásuk bővítését célzó fejlesztések aránya. Míg az előző negyedévben 13 százalékon állt a mutató, az utolsó negyedévben ez 5-re mérséklődött. Ugyanezt a részarányt érte el a folyamatfejlesztést, illetve az értékesítésfejlesztést tervezőké is. A legnépszerűbb irány továbbra is a technológiai fejlesztés, minden ötödik cégvezető számol ezzel.

2024 egészét tekintve a beruházások teljesítménye a KSH adatai szerint 13,8 százalékkal elmaradt a 2023. évi teljesítménytől, amely szintén jelentős mértékben (8,5 százalékkal) kisebb volt az egy évvel korábbinál. Ahhoz, hogy 2025-ben a beruházási teljesítmény elérje a 2022-es szintet, 30 százalékot meghaladó éves növekedésre lenne szükség.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS