Nagyobb rugalmasságot várnak el a reklámügynökségektől

2020. 07. 02., 15:15

A marketingbüdzsé lecsökkentése mellett is nagyobb lett a menedzsment által a marketingkommunikációtól elvárt eredményesség, a rugalmasság pedig kimondottan felértékelődött – derül ki a Progressive felméréséből.

A koronavírus-járvány és gazdasági hatásai különösen rövid távon befolyásolták negatívan a várakozásokat a vállalatoknál, a hosszú távú kilátásokkal kapcsolatban optimistábbak az ügyfelek – írja a Kreatív Online.

A Progressive tapasztalatai szerint a járvány kitörése után az ügyfeleknél a marketingbüdzsé lecsökkentése mellett is nagyobb lett a menedzsment által a marketingkommunikációtól elvárt eredményesség, ráadásul ez nemcsak rövid távra, hanem hosszú távra is szól.

Ügyféloldalon a menedzserekkel szemben is nagyobb elvárásokat támasztanak a cégvezetők. Fontosabbá vált a nagyobb rugalmasság a változások azonnali lekövetése, a proaktivitás. Elvárás, hogy költséghatékonyabb megoldásokat alkalmazzanak, illetve felértékelődött a stratégiai gondolkodás és az integrált megközelítés is.

A járványra reagálva jellemzően több prompt intézkedést kellett meghozniuk az ügyfeleknek. Át kellett alakítaniuk a korábban jóváhagyott kommunikációs aktivitásokat és marketing mixet, új kommunikációs aktivitásokat indítottak, sokan terelték nagyobb arányban digitális csatornákra a kommunikációjukat.

Értékes tulajdonság a gyors reagálási képesség, valamint az arányaiban a második legnagyobb növekedést elért elvárás a proaktivitás. Ez azt mutatja, hogy az ügyfélkör nyitottabbá vált az ügynökségi oldalról érkező kezdeményezésekre.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS