Most nem annyira optimisták a nagyvállalatok

2019. 11. 25., 18:30

A K&H nagyvállalati növekedési index az elmúlt másfél évre jellemző csökkenő trend következtében jelenleg 5 ponton áll. A cégek saját helyzetükben alig várnak változást az előző negyedévi kedvező várakozásokhoz képest, a makrogazdasági környezet megítélése azonban elérte második mélypontját az index történetében. Ennek hátterében az áll, hogy a cégek egyre inkább a forint további gyengülésére rendezkednek be.

Folytatódott az elmúlt másfél év trendje: a hazai, 2 milliárd feletti éves árbevételű nem-állami nagyvállalatok növekedési kilátásairól képet adó K&H nagyvállalati növekedési index tovább mérséklődött, jelenleg 5 ponton áll.„A hazai nagyvállalati döntéshozók körében végzett felmérésünk eredménye szerint a cégek egyre óvatosabban, összességében azonban mégis optimizmussal tekintenek az előttünk álló egy évre” – mondta Patrick Van Overloop, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője.

„A cégek továbbra is a saját helyzetüket látják kedvezőbbnek, mivel a vállalati részindex az előző negyedévhez képest változatlanul 10 ponton áll, miközben a gazdasági környezettel kapcsolatos várakozások ennél jóval pesszimistábbak. A makrogazdasági részindex az elmúlt másfél évben ugyanis a pozitív tartományból, 0,5 pontról -7 pontra süllyedt, ami az index történetében a második legalacsonyabb érték” – tette hozzá a Patrick Van Overloop

A gazdasági környezetre vonatkozó, fokozatosan romló várakozások mögött az áll, hogy a cégek a forint további gyengülésére rendezkednek be. Egy év alatt ugyanis 45 százalékról 63 százalékra nőtt azon cégek aránya, akik a következő fél évben a forint euró árfolyam növekedésére számít. Ez azt jelenti, hogy a cégek közel kétharmada a felméréskor jellemző 330 forintos eurónál magasabb árfolyamra rendezkedik be a jövőben.

A várakozások a cég méretétől függnek

A vállalat saját helyzetét és kilátásait a 10 milliárd feletti éves árbevételű cégek vezetői vélik a legjobbnak (12 pont), és ugyanez a helyzet a makrogazdaság megítélést illetően is (-2 pont). Ezzel szemben a 4-9,9 milliárd és a 2-10 milliárd forint közötti éves árbevételű cégek várakozásai átlagon alul vannak. A méret mellett a tevékenységi kör is nagymértékben meghatározza a kilátásokat: a vállalat saját helyzetét illetően jelenleg az ipari, építőipari cégek a legoptimistábbak (13 pont), míg a kereskedelmi és szolgáltató szektor ennél visszafogottabb, közel azonos állásponton van (8 és 7 pont).

A gazdasági környezetet viszont a kereskedelmi cégek gondolják a legkevésbé borúsnak (-5 pont), miközben a szolgáltató és ipari cégek jóval szerényebbnek látja a helyzetet (-7 és -9 pont).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS