Az elmúlt hetekben csaknem egymillióan kezdték meg a tavaszi munkákat mintegy 600 ezernyi kiskertben, ahol összesen közel 40 ezer hektáron termelnek zöldséget és gyümölcsöt, elsősorban saját fogyasztásra. Az Agroinform.hu felmérése azt mutatja, hogy a legtöbben kikapcsolódásként tekintenek a kiskert gondozására, de a válaszadók fontos szempontnak tartják azt is, hogy ezáltal friss és vegyszermentes terményhez juthatnak.
Az Agroinform.hu szakmai portálon elhelyezett kérdőívet kitöltő közel 1200 válaszadó 50 százaléka 100 négyzetméternél kisebb kertet művel, és mindössze harmaduknak áll rendelkezésükre 200 négyzetméternél nagyobb terület erre a célra. E területek 80 százaléka a lakóház körül található udvar vagy kert, 17 százaléknyian a lakástól távolabbi zártkertben, nyaralóban vagy egyéb elkerített kertben tevékenykedik, 3 százaléknyian pedig el nem kerített termőföldön gondozzák a kiskertjüket.
A kiskertre fordított időt tekintve jelentősen szóródtak a válaszok: a felmérésben részt vevők 53 százaléka heti szinten kevesebb mint tíz órát tölt a kiskertben a tavasztól őszig terjedő időszakban. 20 százaléknyian ugyanakkor több mint 20 órát írtak heti kertészkedésre, ami naponta átlagosan minimum három órát jelent.
„Szinte egyöntetű, 92 százalékos az a vélemény, hogy a kiskert gondozása jó kikapcsolódási forma, vagyis ennek a fajta termelésnek a jelentősége messze túlmutat annak gazdasági hasznosságán – mutat rá Bolyki Bence, az Agroinform.hu ügyvezetője. – A válaszadók 84 százalékának emellett fontos szempont, hogy ily módon biztosítható az általa fogyasztott zöldség vegyszermentessége. A friss zöldséghez való olcsóbb hozzájutás a válaszadók kétharmadánál bír valamilyen fokú fontossággal.”
(Az Üzletem.hu Bolyki Bencével korábban készített interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.)
A beérkezett válaszok alapján a kiskertekben termesztett zöldségek közül a paradicsom és a paprika a leggyakoribb, a kiskertek 95 százalékában fordulnak elő. Szintén magas, 83 százalékos a gyökérzöldségek (répafélék, retek, cékla, zeller) aránya, de az uborka és más tökfélék is jelen vannak a kertek 80 százalékában. Hüvelyesekkel (bab, borsó) a kiskertet művelők 76, míg salátával és egyéb levélzöldségekkel (spenót, sóska) 72 százalékuk foglalkozik. Szintén jelentős, 62 százalékos a fűszernövények aránya. Burgonyát azonban már csupán 47 százaléknyian, káposztaféléket (például karalábé, káposzta, kelbimbó) pedig 42 százaléknyian termesztenek. A csemegekukorica előfordulási aránya pedig mindössze 34 százalékos a kiskertekben.
A válaszadók mindössze 22 százaléka alkalmaz biotermesztésben nem használható növényvédő szert a kiskerti zöldségesben. A növények ésszerű társítására 52 százaléknyian igyekeznek odafigyelni, de természetesen a legelterjedtebb növényvédelmi eljárás a mechanikai gyomirtás: kapálással, gyomlálással 92 százaléknyian tartják karban a kiskertjüket. A tápanyag-utánpótlás két leggyakoribb forrása a szerves trágya (43 százalék) és a komposzt (42 százalék), műtrágyát mindössze a válaszadók 10 százaléka használ.
Amennyiben gyümölcsfák is vannak a kiskertben, azok gondozása leggyakrabban a tavaszi metszést jelenti, a tulajdonosok 85 százaléka fordít erre gondot. 62 százaléknyian évente 1-2 alkalommal megelőző permetezést folytatnak. A válaszadók 49 százaléka időnkénti trágyázással, 47 százalékuk pedig öntözéssel is segíti a gyümölcsfák fejlődését. Mindössze 8 százaléknyian vannak olyanok, akik a gyümölcsfát egyáltalán nem gondozzák, csupán éréskor leszedik a termést.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”