Milliárdokat bukott a foci Big Five a járvány miatt

2021. 08. 31., 17:00

Az európai labdarúgópiac 13 százalékkal zsugorodott a 2019/20-as szezonban, mivel az összbevétel 3,7 milliárd euróval 25,2 milliárd euróra csökkent. Ez az első bevételcsökkenés a 2008/09-es globális pénzügyi válság óta. A COVID-19 az európai labdarúgás valamennyi szereplőjét érintette: az UEFA bevételei 21 százalékkal, 3 milliárd euróra csökkentek a 2020-as Európa-bajnokság elhalasztása és az UEFA versenysorozatok közvetítési és kereskedelmi partnereinek nyújtott visszatérítések miatt – olvasható a Deloitte sporttanácsadási üzletágának riportjában.

A koronavírus-járványt követő lezárások során az UEFA szorosan együttműködött a szövetségekkel, a ligákkal és a klubokkal a mérkőzések elhalasztásának és visszatérésének kezelése, valamint a kapcsolódó pénzügyi terhek enyhítése érdekében. Előleget fizetett a szövetségeknek, és fenntartotta a kluboknak történő kifizetéseket, a közvetítő és kereskedelmi partnereknek történő visszafizetéseket pedig a következő szezonokra tolták el.

A FIFA is gyorsan reagált, létrehozta a COVID-19 segélyezési tervet, és 1,5 milliárd dollárt bocsátott a nemzeti szövetségek rendelkezésére. Az összegből 340 millió dollárt már 2020-ban felszabadítottak, amelynek több mint a fele támogatás volt.

Bár a járvány mérettől függetlenül minden klubot érintett, és relatív értelemben a legnagyobb hatást a mérkőzésekből származó bevételektől leginkább függő klubokra gyakorolta, abszolút értelemben a „Big Five” európai bajnokság viselte a legsúlyosabb közvetlen hatást.

„A 2019/20-as pénzügyi évben az öt nagy liga együttes bevételei 11 százalékkal 15,1 milliárd euróra csökkentek, ami azonban még mindig rekordmagas, 60 százalékos részesedést jelent az európai labdarúgópiacból. A járvány következményei a 2020-as nyári, késleltetett átigazolási piac csökkent aktivitásán keresztül is megmutatkoznak: az öt nagy ligában a bruttó átigazolási kiadások kb. 40 százalékkal, 5,5 milliárd euróról 3,4 milliárd euróra csökkentek így visszaesett az egyébként más európai ligák között szétosztott összeg is” – mondta Pósfay László, a Deloitte sporttanácsadási üzletágának igazgatója.

2021 áprilisában robbant a hír az öt nagy európai bajnokság 12 klubjának megállapodásáról, miszerint a jelenlegi hétközi UEFA versenysorozatok (Bajnokok Ligája, Európa Liga) helyett egy európai szuperligát indítanának. A labdarúgást irányító szervezetek, a ligák, a klubok, a műsorszolgáltatók, a szakértők és legfőképpen a szurkolók egyöntetűen negatívan reagáltak az ötletre, és a 12 klub közül kilenc már egy héten belül bejelentette visszalépési szándékát. Ennek a kezdeményezésnek is az elsődleges célja az lett volna, hogy a legnagyobb klubok extra bevételhez juthassanak.

Az európai szuperliga körüli zaj némileg háttérbe szorította az UEFA bejelentését, amely szerint 2024/25-től kezdődően jelentősen megváltoztatja a versenysorozatok struktúráját. Az UEFA úgy véli, hogy a nagyobb tornák megfelelően átalakított lebonyolítási rendszere és a mérkőzések számának növekedése folytatni fogja a média- és kereskedelmi bevételek ciklusról ciklusra történő emelkedését, amely a 2018/19-es és 2020/21-es között mintegy 30 százalékkal nőtt.

2021/22-ben indul először az UEFA Európa Konferencia Liga is, amelyet az UEFA azért vezetett be, hogy növelje a versenyek befogadó jellegét, és elősegítse a szolidaritást néhány kisebb szövetséggel. Ez a szolidaritás elengedhetetlen a COVID-19 támasztotta kihívások leküzdéséhez, illetve kulcsfontosságú lesz a sportág hosszú távú fellendülése és növekedése érdekében.

Az egyes ligák pedig eltérően próbálták kezelni a pandémia okozta helyzetet, ami nem csak a versenysorozatokat érintette másként, de a rövid- és középtávú pénzügyi hatásai is eltérőek voltak.

„A bajnokságok eltérő döntései – a mérkőzések újrakezdése, a műsorszolgáltatóknak nyújtott visszatérítések, a kereskedelmi partnerekkel folytatott tárgyalások, valamint a klubok és bajnokságok támogatását célzó pénzügyi intézkedések – okozták a bajnokságok különböző mértékben csökkent pénzügyi eredményeit. A legszembetűnőbb, hogy miközben az öt nagy liga összesített bevétele 11%-kal 15,1 milliárd euróra csökkent 2019/20-ban, a játékosoknak fizetett bérköltségek összértéke nem változott jelentősen. Ez rövidtávon drámai hatást eredményezett: a Premier League és a Ligue 1 összesített bérköltség-árbevétel aránya rekord szintre nőtt, a másik három ligában pedig a 2000-es évek eleje óta a legmagasabb szintet érte el” – mondta Pádár Péter, a Deloitte sporttanácsadási üzletágának vezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-06-17 16:40:53
A Deloitte 2024-es, immár 13. éve megjelenő Global Gen Z and Millennial kutatása világszerte 44 országban közel 23 ezer válaszadó bevonásával vizsgálta az Y és Z generációs munkavállalók munkához és munkahelyhez fűződő viszonyát.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.
A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS