Megtorpant a nem állami vállalatok beruházási szándéka

2019. 10. 08., 15:15

Egyelőre várat magára a nagyvállalati beruházások élénkülése – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index legutóbbi adataiból.

Az elmúlt fél évben tapasztalt fellendülést követően ugyanis visszaesett a vállalatok beruházási szándéka, és jelenleg a cégek kevesebb mint fele tervez valamilyen fejlesztést a következő egy év során. Emellett a cégek többsége a beruházásokra szánt összeget sem tervezi növelni. A célokat tekintve egyértelműen a technológiai fejlesztések állnak az élen, és elsősorban az ipari, építőipari és a 2–3,9 milliárd éves árbevételű cégeknél várható leginkább beruházás a következő egy évben.

A hazai, 2 milliárd forint feletti éves árbevételű, nem-állami nagyvállalatok beruházási szándéka az előző két negyedévi fellendülést követően visszakorrigált. „A K&H nagyvállalati növekedési index eredménye szerint az előző negyedévi 53 százalékról 45 százalékra csökkent azoknak a cégeknek az aránya, amelyek a következő 1 évben fejleszteni kívánnak. A vállalatok részéről tehát most alacsonyabb beruházási intenzitás várható, emellett pedig azt is látni kell, hogy továbbra sem sikerül tartósan 50 százalék felett tartani a fejlesztési szándékot” – mondta el Patrick Van Overloop, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője. „Ha megnézzük a konkrét célokat, a megvalósítandó beruházásoknál erőteljesen visszaesett a hosszabb távon gazdasági bővülést elősegítő beruházások, mint a technológiai fejlesztések, a kapacitásbővítésben gondolkodók aránya pedig gyakorlatilag nem változott az előző negyedévhez képest.”

A beruházásokra szánt összegekben sem várható nagy fellendülés, hiszen enyhén erősödött azoknak az aránya, akik idén szinten tartják a fejlesztésekre fordítandó költségeket (70 százalék), miközben az előző negyedévhez képest 29 százalékról 23 százalékra visszaesett azon vállalatok aránya, akik növelni tervezik beruházásaik értékét.

Az ipar húzhatja a beruházásokat

A beruházási szándék összefügg a cég méretével, de míg általában a cég méretével párhuzamosan a beruházási hajlandóság is nő, most ennek a fordítottja igaz. Jelenleg a 2-3,9 milliárd éves árbevételű cégeknél várható leginkább és a 10 milliárd éves árbevételt meghaladó cégeknél a legkevésbé valamilyen fejlesztés a vállalatvezetők várakozásai alapján. A méret mellett a tevékenységi kör is meghatározó, ha beruházásokról van szó. Jelenleg az ipari, építőipari cégek jóval nyitottabbak a beruházásokra (58 százalék), miközben a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban ennél jóval visszafogottabbak (38 százalék és 34 százalék).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS