Megkérdezték a vezérigazgatókat – Itt vannak a válaszok

2019. 03. 06., 19:17

A vezérigazgatók 92 százaléka számolt be arról, hogy nehezebb lett megfelelő munkaerőt találni az elmúlt egy évben – derül ki többek között a PwC Vezérigazgató Felméréséből.

Az egy évvel korábbi szinthez képest visszafogottabb a bizakodás a világ- és a helyi gazdaság növekedési ütemével kapcsolatban a vezérigazgatók körében. Ennek ellenére a saját cégük sikereit illetően továbbra is magabiztosak a vezetők, mindezt a működési hatékonyság növelésével, innovációval és az emberi erőforrás bővítésével kívánják elérni. Világszerte és Magyarországon is konszenzus van az adatok döntéshozatalban játszott meghatározó szerepéről, azok minőségével és teljeskörűségével viszont csak kevesen elégedettek. A mesterséges intelligenciára úgy tekintenek, mint ami öt éven belül jelentősen megváltoztatja majd az üzleti tevékenységet.

A PwC Magyarország munkatársai nyolcadik alkalommal kérdezték meg és összegezték a hazai vállalatvezetők véleményét, partnerségben a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ). A személyes megkérdezésen alapuló magyar kutatással párhuzamosan a PwC világszerte közel 1400 vállalatvezetővel készített interjút. A nemzetközi és a magyar vezetők tervei, az általuk képviselt stratégiai irányvonalak így összehasonlítva is megismerhetőek.

„A 2018 végén készült adatfelvételből kirajzolódik, hogy a megkérdezettek világszerte és Magyarországon is bizakodóak a saját bevételeikkel kapcsolatban, a világ- és a helyi gazdaság növekedésének ütemébe vetett hitük azonban megingott. 2019-ben Magyarországon tíz vezetőből kilenc, a világban tízből nyolc a saját cége bevételeinek növekedését prognosztizálja” – hangsúlyozta dr. Koncz Barbara, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának igazgatója.

Tervek 2019-re

A legtöbben elsősorban működésük hatékonyabbá tételében gondolkodnak Magyarországon (87 százalék) és globálisan is (77 százalék). A világszintű kutatás eredményei alapján a második legnépszerűbb terv az organikus növekedés (72 százalék), amit egy új termék bevezetése (is) támogat (62 százalék). Magyarországon az organikus növekedés (51 százalék) előtt szerepel a tervek között az új termék vagy szolgáltatás piacra dobása (56 százalék).

„Úgy tűnik, a saját teljesítménybe vetett hit alapja a folyamatok optimalizálása, az innováció és az emberi erőforrás bővítése. Azt gondolom, hogy ez a jelenlegi, prosperáló időszak ösztönző egy vezető számára, és kiváló lehetőség a cselekvésre, konkrét lépések megtételére. Bár már látszanak a viharfelhők, egyáltalán nem késő felkészülni, megerősíteni a vállalatokat” – vélekedett dr. Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország 2018 júliusában kinevezett vezérigazgatója.

A vezetők szemében fontos célpiacok

A kereskedelmi konfliktusok nemzetközi szinten már éreztetik hatásukat, világszerte a vállalatvezetők 70 százaléka jelezte, hogy ezek aggasztóan hatnak az üzletmenetükre. Ennek megfelelően jelentősen csökkent a korábban népszerű célpontok, például az USA és Kína súlya. Magyarországon még nem látszik ilyen erőteljesen a növekedést nyújtó piacok átalakulása, jelentősebb visszaesés nélkül továbbra is Németország, Románia és az Egyesült Államok vezetik a listát.

Változó aggodalmak

Globálisan alig van olyan üzleti vagy politikai tényező, amelynek súlya a tavalyi évhez képest növekedett volna a vállalatvezetőket aggasztó problémák listáján. Világszerte is a szakemberhiány (79 százalékot aggaszt) került a dobogó legfelső fokára, ezt a geopolitikai bizonytalanság (75 százalék) és a túlszabályozottság (73 százalék) követik.

Magyarországon a szakemberhiány mögött második helyre ismét a generációs probléma került, a vállalatvezetők 83 százalékát foglalkoztatja a munkaerő változó demográfiai összetétele. Harmadik helyen a munkavállalói juttatások (72 százalék) és a túlszabályozottság (71 százalék) lényegében egyforma súllyal szerepelnek. Hazánkban az árfolyamok ingadozása felett érzett aggodalom mértékében történt a legnagyobb elmozdulás: ez most már a magyar vállalatvezetők 63 százalékát érinti, szemben a tavalyi 46 százalékkal. Tizenhat százalékponttal több magyar döntéshozó tart az éghajlatváltozás hatásaitól, és 15 százalékponttal emelkedett a kiszámíthatatlan energiaköltségek miatt nyugtalankodók aránya.

Mit eredményez a cégek életében a munkaerőhiány és hogyan kezelnék ezt?

A vállalatvezetők a munkaerőhiány káros következményeként elsődlegesen az emberierőforrás-költségek növekedését, az ügyfélélmény minőségének romlását és piaci lehetőségek elszalasztását, illetve az innovációs képesség visszaesését jelölik meg. Ebből fakadóan a növekedési célkitűzések megvalósulását globálisan a vállalatvezetők 44 százaléka, Magyarországon 37 százalék látja veszélyben.

Magyarországon a vezérigazgatók 92 százaléka számolt be arról, hogy nehezebb lett megfelelő munkaerőt találni az elmúlt egy évben. A legtöbbet - minden negyedik vezető által (27 százalék) - említett megoldás a hiányzó készségek pótlására a felsőoktatással történő szoros együttműködés és onnan utánpótlási csatorna kiépítése. A belső, munkahelyi átképzésekben 23 százalék bízik, és minden ötödik vezető a versenytársaktól való csábítást tartja még jó eszköznek (19 százalék). A világban ugyanakkor nem ennyire szórt a vállalatok megoldási mintázata: majdnem minden második cég a belső átképzésekben látja a megoldást (46 százalék).

„A szakképzési rendszer átfogó reformja időszerű és kiemelten fontos, hiszen ez nagymértékben befolyásolja a munkaerő-piaci változásokat és hozzájárul a versenyképesség fenntarthatóságához. A Szövetség megismerte a szakképzés elismert szakértőinek állásfoglalását és javaslatokat dolgozott ki, illetve országszerte a megyeszékhelyeken konzultációkat folytatott a cégek, a szakképző intézmények, szakképzési centrumok vezetőivel és hallgatóival. A helyi adottságokkal kapcsolatos kérdések megvitatását követően széles körű tapasztalatok állnak rendelkezésre a tovább lepéshez” – mondta dr. Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke.

Van-e elég adat a döntések támogatásához?

Az adatok értékére vonatkozóan konszenzus mutatkozik a vállalatvezetők körében: cégük hosszú távú fennmaradása érdekében szinte mindenki használna adatokat. Az elmúlt évtizedben lezajlott költséges informatikai beruházások ellenére azonban a vezérigazgatók arról számoltak be, hogy továbbra sem jutnak hozzá a döntések meghozatalához szükséges átfogó adatokhoz. Ez alól kivételt csak a pénzügyi adatok képeznek, Magyarországon 51 százalék tartja teljeskörűnek a rendelkezésére álló információkat ezen a területen. A többi adat esetében rendre alacsonyabb azok aránya, akik mindenre kiterjedő tájékoztatáshoz jutnak.

6Mi lehet a legfőbb oka annak, hogy a kapott adatok nem megfelelő mennyiségűek vagy minőségűek? A cégvezetők világszerte leginkább az analitikus készségű kollégákat hiányolják a vállalatuknál (54 százalék). Második helyen az adatok elkülönített egységekben történő tárolása (51 százalék), az információk megosztásának hiánya szerepel, a külföldi vezérigazgatók fele az adatok megbízhatatlanságára panaszkodik.

Magyarországon ez utóbbit, az adatok megbízhatatlanságát tartják a cégvezetők a legfontosabb problémának (48 százalék), ezt pedig az ügyfelek alacsony visszajelzési hajlandósága követi (38 százalék). Harmadik helyen az információk adattá alakításának nehézségét jelölik meg (33 százalék), és ezt követi a silószerű működés (31 százalék) mint gátló tényező. Hazánkban az analitikus készségek hiányára a vezetők csupán 29 százaléka panaszkodik.

A felsorolt nehézségek ellenére a válaszadók saját cégük adatokkal való ellátottságát világszerte 50, Magyarországon 41 százalékban jobb szintűnek értékelik a versenytársaikénál. A megkérdezett döntéshozók 37 százaléka azonosnak ítéli meg helyzetét ezen a téren, és csak 12 százalékuk jelezte globálisan és Magyarországon is, hogy hátrányban van a piaci versenytársaihoz képest.

„A technológiai fejlődéssel párhuzamosan kétség kívül nőttek a vezetői elvárások is, azonban a döntéshozók tisztában vannak vele, hogy a rendelkezésükre álló elemzési kapacitások nem tartottak lépést az adatok exponenciálisan növekvő mennyiségével. Az információhiány az egyik kritikus területen, az ügyfelek igényeire vonatkozóan is aggasztó. Ahhoz, hogy a vállalatok fenntartható, sikeres részei legyenek a gazdaságnak és a társadalomnak, ennek minél előbb változnia kellene” – tette hozzá Lőcsei Tamás.

Mesterséges intelligencia: megoldás vagy újabb probléma?

Magyarországon a cégvezetők 60 százaléka, a világban 85 százalékuk gondolja úgy, hogy a mesterséges intelligencia öt éven belül jelentősen megváltoztatja majd üzleti tevékenységét. Hazánkban 71, globálisan 69 százalék ért egyet azzal, hogy nagyobb hatása lehet, mint az internetforradalomnak, és többségi vélemény az is, hogy az MI társadalmilag hasznos. Mégis, a legerősebb egyetértés a vállalatvezetők körében a mesterséges intelligencia iránt érzett bizalmatlanságból fakad: Magyarországon 85, világszerte 84 százalék ért egyet abban, hogy a mesterséges intelligencia által hozott döntéseknek átláthatóknak és értelmezhetőnek kell lenniük ahhoz, hogy ne vezessenek bizalmatlansághoz.

Az, hogy a mesterséges intelligencia hosszú távon több munkahelyet szüntet meg, mint amennyi létrejöttét segíti, megosztja a vállalatvezetőket: itthon 54 százalék, globálisan 48 százalék ért ezzel egyet.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-29 19:10:00
A 2024-es adótörvény módosításai egy egyszeri amnesztiát biztosítanak társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését és az ezzel járó társasági adófizetési kötelezettség alóli mentesülést 2024. május 31-ig. A rendelkezés részleteit dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adó üzletágának vezetője foglalja össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS