Másfél deci víz is elég lenne egy autómosásra

2019. 06. 19., 09:00

Világátlagban 144 liter vizet pazarolunk el minden egyes autómosással. Ez azt jelenti, hogy már öt-hat alkalommal elhasználjuk egy ember éves ivóvízszükségletét. Ráadásul nagy mennyiségű vegyszert és veszélyes anyag is keletkezik. A problémára egy nanotechnológiás rendszer lehet a megoldás, amellyel mindössze másfél deciliter az átlagosan elhasznált vízmennyiség járművenként.

A legtöbbször bele sem gondolunk, hogy mennyi vizet pazarolunk el, amikor beparkolunk egy hagyományos vagy gépi autómosóba. Ráadásul a legelterjedtebb technikák sok esetben nemcsak a környezetünkben tesznek károkat, hanem a kocsinkban is.

A vizes autómosás lényege, hogy vegyszereket és a nagy mennyiségű víz tehetetlenségét használják fel a kosz eltávolítására. Ezt követően egy kendővel a tiszta felületet szárazra törlik, aminek következtében létrejön egy tiszta felület. A probléma az, hogy nincs rajta védelem, és ha mégis maradt valahol akár egy porszem is, akkor azon a védtelen rétegen karcol a törlőeszköz.

Előfordul, hogy a fémfelületre víz alapon viaszt visznek fel, de ennek az anyagnak pont az a jellemzője, hogy nem oldódik a vízben, ezért csak minimális mennyiség marad meg belőle az autón.

Maróti Árpád, a GreenLine alapítója arról beszélt, statisztikák szerint világátlagban 144 liter vizet használnak el egy autómosáskor, de a tényleges adat valahol a 100 és a 400 liter között mozoghat.

Léteznek vízvisszaforgatós autómosók is, ahol újrahasznosítják a vizet, de nincs tökéletes vízszűrés, tehát ott is elvész sok a pár száz literből. Nekik sem nullás a vízszámlájuk hónap végén” – magyarázta.

Emlékeztetett: néhány éve a vízközmű szolgáltatók egy projekt keretében arról számoltak be, hogy ha Magyarországon elhagynánk az otthoni slaggal pancsolós mosást, akkor több millió embernek a vízszükségletét spórolhatnánk meg. Egyszerű kiszámolni: napi két-három literes fogyasztással számolva egy ember 700-1000 liternyi vizet iszik meg egy évben, amit 5-6 autómosással el is pazarolunk.

Maróti Árpád elmondta, a GreenLine nanotechnológiával dolgozik, amit napjainkban egyre több szakterületen alkalmaznak, így például a gyógyszeripar és a kártevőirtás mellett a számítástechnikában is. Ez egy gyártástechnológiai jellemző, ami a mikrométernél 1000-szer kisebb részecskéket jelent.

„A nanotechnológiás hatóanyag be tud úszni a karosszéria és a kosz közé, amit aztán a megfelelő kendővel le is lehet törölni róla. Több száz autón teszteltük az eljárást, és mindössze másfél deciliter víz volt az átlag felhasználás autónként. A kendők pedig közel százszor újrahasznosíthatók” – fogalmazott a vállalat alapítója.

A szakember úgy látja, az embereknek továbbra is a szokásuk rabjai, hiába vannak rá egyértelmű jelek, hogy lennének környezetbarátabb és kényelmesebb megoldások is annál, mint amiket használunk.

Az GreenLine száz százalékban magyar franchise. Az első ilyen autómosó hat évvel ezelőtt indult tesztüzemben, mára már 15 helyen érhető el Magyarországon, de Szlovákiában, Svájcban, Németországban és Ausztriában is vannak partnereik.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS