Magán kezdi a takarékoskodást a kormány

Magán kezdi a takarékoskodást a kormány
2022. 09. 08., 15:11

A kormány 25 százalékos gázfelhasználás-csökkentést írt elő az állami szerveknél és az állami tulajdonú gazdasági társaságoknál – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón.

Gulyás Gergely (a fotón) úgy fogalmazott: a kormány magán kezdi a takarékoskodást, amely nem érinti a kórházakat és a bentlakásos szociális intézményeket. A következő kormányülésig minden miniszternek a saját területén meg kell hoznia az ehhez szükséges intézkedéseket.

A miniszter értékelése szerint egész Európában rendkívül nehéz az energiaellátási helyzet, és az energiaárak emelkedése miatt gazdasági válsághelyzet alakult ki. Ebből az is egyértelmű, hogy a szankciós politika nem váltotta be a reményeket: az energiaárak az egekbe szöktek, Oroszország extraprofitra tett szert, a megnövekedett energiaárak következménye pedig az energiaválság.

Gázellátási és gázár problémák vannak, a gázellátási problémák azonban nem érintik Magyarországot. Mivel a gázár emelkedett a legnagyobb mértékben, egyértelmű cél a lakosságnak és a vállalatoknak, hogy amilyen gyorsan lehet, csökkentsék a gázfogyasztást.

Gulyás Gergely azt mondta, a lakossági szférában legnagyobb támogatási program Európában Magyarországon van. Ha ma kellene kifizetni az átlagfogyasztásig az áram- és a gázszámlát, akkor az egy magyar háztartásnak havonta összesen 180 ezer forint lenne, ehhez képest a kettőért együtt mintegy 25 ezer forintot kell fizetni. Közölte, 150 ezer forintnál nagyobb a támogatás, amit ma átlagfogyasztásig egy háztartásnak biztosít a kormány havonta.

Jelezte, azon vannak, hogy ezt a programot fenn tudják tartani, ehhez minden intézkedést megtettek az extraprofitadókkal. Ennek ellenére mindenkit arra kérnek, hogy az észszerűség keretein belül a gázzal és az árammal óvatosan bánjon.

Beszámolt arról is, hogy a kormány tűzifa- és barnaszénprogramot hirdet a gáz kiváltása érdekében. Jövő héttől az erdőgazdaságoknál is lehet tűzifát venni, minden fatermékre – fajtánként eltérő – hatósági árat fog megállapítani a kormány.

Az erdőgazdaságok mindenkinek tudnak biztosítani tíz köbméter fát, ami egy háztartás téli fűtésére elegendő. Ezt a fát azonnal vagy ha nem, akkor a fűtési szezon kezdetéig biztosítják a társaságok.

Szénprogramot is indítanak, ezért a barnaszénre is állami elővásárlási jogot biztosítottak. 50 ezerről akár 280 ezer tonnára is emelhető a kitermelés külszíni, felszíni fejtés esetén. Az ehhez szükséges lépéseket a következő napokban a kormány megteszi.

A vállalati szektorban komoly nehézségeket látnak, ezért az energiaintenzív kis- és közepes vállalkozásoknak támogatási programot dolgoz ki a kormány, ez mind a gázra, mind a villanyra ki fog terjedni.

Szerinte munkahelyvédelmi programra van szükség, azokat fenyegeti ugyanis a legnagyobb veszély. A termelő szektorban, ahol az ellátási láncok egy-egy eleme rendkívül energiaigényes, fennáll az a veszély, hogy kiesnek azok a termelő cégek, amelyek nélkül az egész termelési lánc lehetetlenné válik és ez tömeges munkanélküliséget hozhatna magával.

Ezt megelőzendő a kormány olyan támogatási programot dolgoz ki, amely lehetővé teszi, hogy az ellátási láncok sértetlenül – a profit csökkenésével – folytatni tudják tevékenységüket.

Megerősítette: a távhő ára a lakossági fogyasztóknak nem változik és emellett a kormány programot indít azért, hogy minden távhővel fűtő lakást mérőórával lássanak el. Ma 130-140 ezer lakásban nincs mérőóra, a jelenlegi kapacitásokkal 30 ezer órát lehet felszerelni évente, igyekeznek ezt gyorsítani, de ez így is egy 4-5 éves program lesz.

A tárcavezető közölte: három területen folynak tárgyalások az Európai Unióval, a kondicionalitási eljárásról, a helyreállítási alapról és a hétéves költségvetésről. Az Európai Bizottság először a kondicionalitási eljárás lezárását szeretné, a kormány pedig alkalmazkodott ehhez.

Gulyás Gergely úgy fogalmazott: egyetértenek a bizottsággal abban, hogy az uniós pénzek hatékony és átlátható elköltése közös érdek, ezért minden olyan garanciát, amelyet ennek érdekében az EU kért, a kormány megadott, a bizottsággal minden szakmai kérdésben meg tudtak állapodni.

Gulyás Gergely reményeit fejezte ki, hogy a bizottság kedvező döntést hoz, és elmondta: Varga Judit igazságügyi miniszter, valamint Bóka János európai uniós ügyekért felelős államtitkár Brüsszelben tárgyal, és a héten Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter is uniós biztosokkal folytat tárgyalásokat.

A kormány döntött arról is, hogy új állampapír-stratégiára van szükség. Ezért az Államadósság Kezelő Központ egyes állampapírok hozamát megemeli, és új állampapírt is bocsátanak ki. Még szeptemberben megjelenik a piacon olyan állampapír, amelynek induló kamata eléri a 11 százalékot, ez ma a legkedvezőbb ajánlat, kedvezőbb, mint bármely kereskedelmi bank ajánlata. (MTI)

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 18., 11:30
A fogyasztói jogokkal kapcsolatos viták jelentős része a fogyasztók általi vásárlással kapcsolatos szavatosságot és jótállást érinti. Hogyan módosultak a fogyasztói jogok a szavatosság és jótállás esetén? Kire vonatkozhatnak a kedvezőbb szabályok? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS