Magán kezdi a takarékoskodást a kormány

Magán kezdi a takarékoskodást a kormány
2022. 09. 08., 15:11

A kormány 25 százalékos gázfelhasználás-csökkentést írt elő az állami szerveknél és az állami tulajdonú gazdasági társaságoknál – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón.

Gulyás Gergely (a fotón) úgy fogalmazott: a kormány magán kezdi a takarékoskodást, amely nem érinti a kórházakat és a bentlakásos szociális intézményeket. A következő kormányülésig minden miniszternek a saját területén meg kell hoznia az ehhez szükséges intézkedéseket.

A miniszter értékelése szerint egész Európában rendkívül nehéz az energiaellátási helyzet, és az energiaárak emelkedése miatt gazdasági válsághelyzet alakult ki. Ebből az is egyértelmű, hogy a szankciós politika nem váltotta be a reményeket: az energiaárak az egekbe szöktek, Oroszország extraprofitra tett szert, a megnövekedett energiaárak következménye pedig az energiaválság.

Gázellátási és gázár problémák vannak, a gázellátási problémák azonban nem érintik Magyarországot. Mivel a gázár emelkedett a legnagyobb mértékben, egyértelmű cél a lakosságnak és a vállalatoknak, hogy amilyen gyorsan lehet, csökkentsék a gázfogyasztást.

Gulyás Gergely azt mondta, a lakossági szférában legnagyobb támogatási program Európában Magyarországon van. Ha ma kellene kifizetni az átlagfogyasztásig az áram- és a gázszámlát, akkor az egy magyar háztartásnak havonta összesen 180 ezer forint lenne, ehhez képest a kettőért együtt mintegy 25 ezer forintot kell fizetni. Közölte, 150 ezer forintnál nagyobb a támogatás, amit ma átlagfogyasztásig egy háztartásnak biztosít a kormány havonta.

Jelezte, azon vannak, hogy ezt a programot fenn tudják tartani, ehhez minden intézkedést megtettek az extraprofitadókkal. Ennek ellenére mindenkit arra kérnek, hogy az észszerűség keretein belül a gázzal és az árammal óvatosan bánjon.

Beszámolt arról is, hogy a kormány tűzifa- és barnaszénprogramot hirdet a gáz kiváltása érdekében. Jövő héttől az erdőgazdaságoknál is lehet tűzifát venni, minden fatermékre – fajtánként eltérő – hatósági árat fog megállapítani a kormány.

Az erdőgazdaságok mindenkinek tudnak biztosítani tíz köbméter fát, ami egy háztartás téli fűtésére elegendő. Ezt a fát azonnal vagy ha nem, akkor a fűtési szezon kezdetéig biztosítják a társaságok.

Szénprogramot is indítanak, ezért a barnaszénre is állami elővásárlási jogot biztosítottak. 50 ezerről akár 280 ezer tonnára is emelhető a kitermelés külszíni, felszíni fejtés esetén. Az ehhez szükséges lépéseket a következő napokban a kormány megteszi.

A vállalati szektorban komoly nehézségeket látnak, ezért az energiaintenzív kis- és közepes vállalkozásoknak támogatási programot dolgoz ki a kormány, ez mind a gázra, mind a villanyra ki fog terjedni.

Szerinte munkahelyvédelmi programra van szükség, azokat fenyegeti ugyanis a legnagyobb veszély. A termelő szektorban, ahol az ellátási láncok egy-egy eleme rendkívül energiaigényes, fennáll az a veszély, hogy kiesnek azok a termelő cégek, amelyek nélkül az egész termelési lánc lehetetlenné válik és ez tömeges munkanélküliséget hozhatna magával.

Ezt megelőzendő a kormány olyan támogatási programot dolgoz ki, amely lehetővé teszi, hogy az ellátási láncok sértetlenül – a profit csökkenésével – folytatni tudják tevékenységüket.

Megerősítette: a távhő ára a lakossági fogyasztóknak nem változik és emellett a kormány programot indít azért, hogy minden távhővel fűtő lakást mérőórával lássanak el. Ma 130-140 ezer lakásban nincs mérőóra, a jelenlegi kapacitásokkal 30 ezer órát lehet felszerelni évente, igyekeznek ezt gyorsítani, de ez így is egy 4-5 éves program lesz.

A tárcavezető közölte: három területen folynak tárgyalások az Európai Unióval, a kondicionalitási eljárásról, a helyreállítási alapról és a hétéves költségvetésről. Az Európai Bizottság először a kondicionalitási eljárás lezárását szeretné, a kormány pedig alkalmazkodott ehhez.

Gulyás Gergely úgy fogalmazott: egyetértenek a bizottsággal abban, hogy az uniós pénzek hatékony és átlátható elköltése közös érdek, ezért minden olyan garanciát, amelyet ennek érdekében az EU kért, a kormány megadott, a bizottsággal minden szakmai kérdésben meg tudtak állapodni.

Gulyás Gergely reményeit fejezte ki, hogy a bizottság kedvező döntést hoz, és elmondta: Varga Judit igazságügyi miniszter, valamint Bóka János európai uniós ügyekért felelős államtitkár Brüsszelben tárgyal, és a héten Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter is uniós biztosokkal folytat tárgyalásokat.

A kormány döntött arról is, hogy új állampapír-stratégiára van szükség. Ezért az Államadósság Kezelő Központ egyes állampapírok hozamát megemeli, és új állampapírt is bocsátanak ki. Még szeptemberben megjelenik a piacon olyan állampapír, amelynek induló kamata eléri a 11 százalékot, ez ma a legkedvezőbb ajánlat, kedvezőbb, mint bármely kereskedelmi bank ajánlata. (MTI)

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS