A globális M&A piac aktivitásában mind a tranzakciós szám, mind érték tekintetében visszaesés volt tapasztalható 2023-ban. A 2022-es rekordévhez képest 2023-ban 10 százalékkal kevesebb tranzakció történt, 15 százalékkal alacsonyabb tranzakciós összérték mellett. Hasonlóan a globális trendhez mind a közép-kelet-európai, mind a magyarországi vállalatfelvásárlási piacon hasonló mértékű visszaesés volt tapasztalható – áll a Deloitte idei, hazai piacra fókuszáló M&A piaci tanulmányában.
Az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is a legtöbb tranzakció az Amerikai Egyesült Államokban tevékenységet folytató vállalatok körében történt, azonban 2022-höz képest ezen tranzakciók globális részaránya tovább csökkent 29,5 százalékról 27,7 százalékra. A fejlett nyugati gazdaságok közül egyedülállóként az Egyesült Királyságban valósult meg több tranzakció 2023-ban 2022-höz képest, miközben a többi fejlett vezető gazdaságban – Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Kína – mindenhol visszaesés volt tapasztalható.
A 2022 második felétől kibontakozó gazdasági nehézségek – energiaválság, inflációs nyomás, jelentős jegybanki kamatemelések – és az azokat kiváltó geopolitikai konfliktusok 2023-ban tovább mélyültek (Izrael-Hamas-konfliktus, Kína-Taiwan-konfliktus, bankpiaci válság (Silicon Valley Bank, Signature Bank, Credit Suisse, First Republic Bank)), ezáltal tovább növelve a befektetői bizonytalanságot.
„Ilyen turbulens időszakokban jellemzően kinyílik az árazási olló a vevők és eladók között, eltérően látják a jövőt és ebből fakadóan a tranzakciós árazásokat is. Emellett a jelentős kamatemelések miatt számottevően megemelkedett finanszírozási költségek szintén erősen visszafogják a tranzakciós aktivitást, mivel azok lentebb hozzák az eszközárakat és így kevesebbszer találkoznak az eladói árelvárásokkal. Vannak olyan piaci várakozások, amelyek 2024 második felétől várják az alapkamatok csökkenését, amely a tranzakciós aktivitás élénkülését is magával hozhatja” – mondta Vajda Zsolt, a Deloitte pénzügyi tanácsadási üzletágának magyarországi vezető partnere.
A legnagyobb régiós piacokon, Lengyelországban, Csehországban, Romániában és Magyarországon folyamatos és jelentős mértékű növekedés volt megfigyelhető a tranzakciók számát illetően 2022-ig, azonban a már említett globális trenddel azonosan 2023 a visszafogott tranzakciós aktivitás éve volt.
A kisebb közép-kelet-európai (KKE) piacokon, mint Bulgáriában, Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Észak-Macedóniában és a Baltikumban eltérő trendek befolyásolták a 2023-as évet, de összességében ezekben az országokban is stagnált vagy csökkent a tranzakciószám.
A globális, illetve a KKE régió trendjeivel összhangban 2023-ban Magyarországon is némileg csökkent az M&A tranzakciós aktivitás. A tavalyi 32,7 százalékos növekedést követően 16,9 százalékkal csökkent a tranzakciós aktivitás 2022-höz képest, ezáltal a tranzakciók száma a második legmagasabb volt az elmúlt 10 évben.
Magyarországon a 2020-2023-as időszakban folyamatosan növekvő módon, 50,0 százalék felett alakult a hazai befektetők részaránya. Az EU + Egyesült Királyság kategória alá tartozó országok részaránya 25,0 százalékra nőtt 2022-höz képest, azonban 2020-hoz képest ezen kategória részaránya így is jelentősen csökkent. Mindemellett a kínai befektetők aktivitása 2022-ben és 2023-ban vált jelentősebbé a magyar tranzakciós piacon. A 2023-as adatok alapján a részarányuk 4,7 százalékra növekedett a 2022-es 1,3 százalékos szintről. Összességében elmondható, hogy a piac eltolódott a belföldi tranzakciók irányába, és a belföldi vevők aránya egyre magasabb a magyar tranzakciós piacon.
Az utóbbi évek sikerszektora a közép-kelet-európai régióban az IT szektor volt. Míg 2013-ban megközelítőleg minden 20. tranzakcióban szereplő célvállalat volt IT érdekeltségű, addig 2023-ra már közel minden 5. tranzakcióról volt ugyanez elmondható. 2020-2023 között az IT mellett az energia, az ingatlan, a szolgáltatási szektor is 30,0 százalék feletti éves átlagos növekedést ért el a tranzakciószámot tekintve.
Magyarországon a 2023-as iparági sorrend jelentősen átalakult a 2022-eshez képest. Többek között a régiós sorrendhez hasonlóan hazánkban is jelentős az energia és IT szektorban megvalósult tranzakciók részaránya. Ezen két szektor hazánkban megelőzte a pénzügyi szektort 2023-ban, ahol a tranzakciók száma 13-ról 8-ra esett vissza. A közép-kelet-európai M&A piacon (a tranzakciószám alapú rangsort tekintve) a pénzügyi szektor a más szektorokhoz képest mérsékelten kap szerepet, azonban Magyarországon ez számított az egyik húzóágazatnak. A legnagyobb szektorok tranzakciós számainak csökkenése mellett az ingatlan és a közlekedési szektor tranzakciós számai növekedtek. Összességében a tranzakciós számok alapján elmondható, hogy a magyar M&A piac iparágankénti tranzakciós száma kiegyenlítettebb volt 2023-ban, mint 2022-ben.
Az egyre összetettebb globális gazdaságban a buy‑and‑build stratégiák a magántőke‑társaságok kulcsfontosságú eszközévé váltak. Az ezen stratégiához köthető felvásárlások tették ki a tranzakciós piac mintegy háromnegyedét 2023-ban, ami a második legmagasabb 2008 óta.
„Ez a stratégia megfelelő eszközt kínál a magántőke‑társaságok számára az értékteremtéshez több vállalat felvásárlásával és konszolidációjával, amelynek következtében hatékonyabb, nagyobb vállalatok jöhetnek létre. A buy‑and‑build stratégia relevanciája Közép‑ és Kelet‑Európában különösen megnőtt, ahol a kihívást jelentő gazdasági körülmények új megközelítéseket tesznek szükségessé a növekedés elősegítése érdekében. Több buy‑and‑build tranzakciót látunk belülről, ahol magántőke‑társaság vásárol, azonban aktívak a stratégiai felvásárlók is, valamint egyre több nemzetközi tranzakcióban tudnak vevőként megjelenni magyar tulajdonú vállalatok is” – mondta Csomor Csaba, a Deloitte pénzügyi tanácsadási üzletágának igazgatója.
Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
2025 októberében kerül sor a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Integrált Hatósági Felülvizsgálati Missziójára, amely a biztonsági szabványoknak való megfelelést fogja ellenőrizni.