Külföldi piacok felé is terjeszkedik a magyar Panda Nutrition

2021. 11. 17., 19:15

A magyar tulajdonú, Panda Nutrition étrend-kiegészítő termékcsaládot is forgalmazó Bende Online Media Kft. külföldi piacok felé is nyit. Az itthoni növekvő lefedettség mellett a cég 6 másik országban is elindította az értékesítést. A magyar gazdaság szempontjából különösen értékes, ha egy vállalkozás külföld felé nyit, mert ezzel is javítja a nettó export-import arányt, azaz a külkereskedelmi egyenleget.

A román engedélyeztetési folyamat már lezárult és egy kizárólagos román forgalmazón keresztül már számos boltban elérhető a határon túl is a Panda termékportfolió. Míg Magyarországon csak notifikációs azaz, bejelentési kötelezettség van, addig a román piacon sokkal szigorúbb feltételeknek kell megfelelni, amiknek elsőre eleget is tett a cég.

A gyártó hely tanúsítványai (ISO 22000, ISO 9001, GMP, HACCP) mellett szükséges a beszállító alapanyagainak minőségi bizonyítványa, a műanyag dobozok tanúsítványai vagy éppen a termékek részletes COC papírjai.

A román vonal beindulása mellett 5 másik országban is elindult az engedélyeztetési folyamat olyan nagyobb piacokon, mint a német vagy éppen a kisebb, de annál egzotikusabb egyiptomi, tanzániai, dubaji és katari célpiacokon.

Különösen fontos, hogy minél több kis, magyar tulajdonú cég tudjon termelni exportra ezzel is erősítve az ország helyzetét a nemzetközi kereskedelmi láncokban és itthoni tőkéből, hazai munkahelyeket hozzon létre.

A Panda Nutrition termékei magyarországi gyárban készülnek magas színvonalon. A termékek biztonságosak és megbízhatóak. Ezt számos minőségi tanúsítvány és gyártási eljárás támasztja alá.

A fotón: Kulcsár Dénes és Szungyi Zoltán.

(Fotó: Panda Nutrition)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS