KPMG: a befektetők egyre inkább figyelnek a fenntarthatósági szempontokra

2023. 08. 31., 15:04

A nemzetközi befektetésekhez kapcsolódó döntéseknél már egyre inkább beépítik a fenntarthatósági szempontokat – állapítja meg a KPMG kutatása. A felmérés szerint a válaszadók több mint fele számolt be arról, hogy az ESG átvilágítás során tett lényeges megállapítások miatt törölték az ügyleteket, sőt, a befektetők közel kétharmada akár jelentős felárat is fizetne az ESG prioritásainak megfelelően működő vállalatokért.

Bár Magyarországon még csak most készítik az első ESG jelentéseiket a nagyvállalatok – közülük is elsősorban a tőzsdei cégek – a globális piacon már kifejezetten ESG fókuszú átvilágítást végeznek cégek adás-vételi ügyleteinél. A KPMG megfigyelése szerint azoknak, akik nemzetközi befektetőket keresnek, tudatosan fel kell készülniük idehaza is az ESG szempontok alapján is fenntartható vállalat kialakítására.

A tanulmányhoz a KPMG 200 amerikai ESG-szakembert kérdezett meg, köztük vállalati befektetőket, pénzügyi befektetőket és fúziók finanszírozására specializálódott cégeket.

A kutatás szerint a szakemberek csaknem háromnegyede (74 százalék) már beépítette az ESG szempontokat az M&A menetrendjébe, és a válaszadók 46 százaléka az ESG kockázatokat jelölte meg az átvilágítás elvégzésének legfőbb okaként, második ok a befektetők által támasztott elvárások (19 százalék), és ezt követte a szabályozási követelményekre való felkészülés (14 százalék).

Beért az a néhány éve hajtogatott jóslatunk, miszerint az ESG szempontokat nem csupán egzotikumként, hanem stratégiai tényezőként kell tekinteni. A vállalatok és a befektetők globális szinten már egyre inkább beépítik az ESG szempontokat az M&A stratégiáikba, nemcsak azért, mert ez a helyes és felelősségteljes dolog, hanem az ESG értékbefolyásoló hatása miatt is” – emelte ki Simonyi Tamás, a KPMG szenior igazgatója.

A kutatás az ESG átvilágítási folyamat során tett megállapítások lehetséges következményeit is vizsgálta. A válaszadók több mint fele jelezte, hogy az ESG-vel kapcsolatos negatív megállapítások megakadályozhatják az üzletkötést (51 százalék), vagy további feltételeket eredményezhetnek (52 százalék), 44 százalék pedig azt mondta, hogy az értékelés értékcsökkenéshez vezethet. A válaszadók 53 százaléka mondta, hogy az ESG átvilágítás lényeges kritikai megállapításai az ügyletek törléséhez vezettek, 42 százalékuk pedig azt mondta, hogy vételárcsökkentést eredményeztek.

Bár a kedvezőtlen, lényeges megállapítások befolyásolták vagy törölték az üzleteket, a tanulmány azt is megállapította, hogy a befektetők több mint 60 százaléka hajlandó lenne prémiumot fizetni olyan esetekben, ahol magas a vállalat ESG-érettsége, illetve, ha összhangban van a saját ESG-prioritásaikkal. Közülük minden harmadik szerint a prémium összege meghaladhatja az 5 százalékot.

A befektetők csaknem háromnegyede (72 százalék) szerint a jövőben az ügyletek több mint 20 százalékánál fognak ESG-átvilágítást végezni, míg az elmúlt két évben kicsivel több mint felük (56 százalék) tette ezt, és több mint negyedük (27 százalék) az ügyletek több mint 80 százalékánál fog ESG-átvilágítást végezni, míg az elmúlt két évben csak 16 százalékuk tette ezt.

Az ESG-átvilágítást végző szakemberek előtt álló legfontosabb kihívásokat közöl a legtöbben (59 százalék) a megbízható adatok hiányát nevezték meg a legnagyobb kihívásnak, és csaknem ugyanennyien (56 százalék) beszámoltak arról is, hogy nehézséget jelentett az ESG-átvilágítás értelmes alkalmazási körének kiválasztása. A tapasztalatok szerint az érdekeltek nem értik eléggé, hogy mit jelent az ESG-átvilágítás, és nehezen számszerűsítik a megállapításokat.

Ahogy a világ folyamatosan fejlődik, úgy változnak a vállalkozások elvárásai is. Legutóbbi ESG átvilágítási felmérésünk egy tagadhatatlan igazságot tár fel: a fenntartható gyakorlatok alkalmazása már nem csupán választási lehetőség, hanem az ellenálló képesség és a növekedés előfeltétele is" – mondta a KPMG szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 10., 17:10
2025. júniusban nemcsak az elektromos és hibrid hajtásláncú használt autók iránt nőtt dinamikusan az érdeklődés, de a korábban csak stagnáló hagyományos (benzin, dízel) hajtású autók is újra szárnyra kaptak – derül ki a Használtautó.hu adataiból.
2025. 07. 09., 11:40
„A mesterséges intelligenciát elsősorban az emberi munkaerő tehermentesítésére használják a HR területén is, az pedig hasonlóan dolgozik az előszűrésnél, mint általában egy szakember: kulcssavakat keres, és a megadott kritériumoknak való megfelelést figyeli.”
2025-07-10 18:25:00
Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbit azonban így is meghaladta 1,1 százalékkal a szolgáltatások volumene az Európai Unióban 2025 áprilisában – tájékoztatott az Eurostat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS