A nemzetközi befektetésekhez kapcsolódó döntéseknél már egyre inkább beépítik a fenntarthatósági szempontokat – állapítja meg a KPMG kutatása. A felmérés szerint a válaszadók több mint fele számolt be arról, hogy az ESG átvilágítás során tett lényeges megállapítások miatt törölték az ügyleteket, sőt, a befektetők közel kétharmada akár jelentős felárat is fizetne az ESG prioritásainak megfelelően működő vállalatokért.
Bár Magyarországon még csak most készítik az első ESG jelentéseiket a nagyvállalatok – közülük is elsősorban a tőzsdei cégek – a globális piacon már kifejezetten ESG fókuszú átvilágítást végeznek cégek adás-vételi ügyleteinél. A KPMG megfigyelése szerint azoknak, akik nemzetközi befektetőket keresnek, tudatosan fel kell készülniük idehaza is az ESG szempontok alapján is fenntartható vállalat kialakítására.
A tanulmányhoz a KPMG 200 amerikai ESG-szakembert kérdezett meg, köztük vállalati befektetőket, pénzügyi befektetőket és fúziók finanszírozására specializálódott cégeket.
A kutatás szerint a szakemberek csaknem háromnegyede (74 százalék) már beépítette az ESG szempontokat az M&A menetrendjébe, és a válaszadók 46 százaléka az ESG kockázatokat jelölte meg az átvilágítás elvégzésének legfőbb okaként, második ok a befektetők által támasztott elvárások (19 százalék), és ezt követte a szabályozási követelményekre való felkészülés (14 százalék).
„Beért az a néhány éve hajtogatott jóslatunk, miszerint az ESG szempontokat nem csupán egzotikumként, hanem stratégiai tényezőként kell tekinteni. A vállalatok és a befektetők globális szinten már egyre inkább beépítik az ESG szempontokat az M&A stratégiáikba, nemcsak azért, mert ez a helyes és felelősségteljes dolog, hanem az ESG értékbefolyásoló hatása miatt is” – emelte ki Simonyi Tamás, a KPMG szenior igazgatója.
A kutatás az ESG átvilágítási folyamat során tett megállapítások lehetséges következményeit is vizsgálta. A válaszadók több mint fele jelezte, hogy az ESG-vel kapcsolatos negatív megállapítások megakadályozhatják az üzletkötést (51 százalék), vagy további feltételeket eredményezhetnek (52 százalék), 44 százalék pedig azt mondta, hogy az értékelés értékcsökkenéshez vezethet. A válaszadók 53 százaléka mondta, hogy az ESG átvilágítás lényeges kritikai megállapításai az ügyletek törléséhez vezettek, 42 százalékuk pedig azt mondta, hogy vételárcsökkentést eredményeztek.
Bár a kedvezőtlen, lényeges megállapítások befolyásolták vagy törölték az üzleteket, a tanulmány azt is megállapította, hogy a befektetők több mint 60 százaléka hajlandó lenne prémiumot fizetni olyan esetekben, ahol magas a vállalat ESG-érettsége, illetve, ha összhangban van a saját ESG-prioritásaikkal. Közülük minden harmadik szerint a prémium összege meghaladhatja az 5 százalékot.
A befektetők csaknem háromnegyede (72 százalék) szerint a jövőben az ügyletek több mint 20 százalékánál fognak ESG-átvilágítást végezni, míg az elmúlt két évben kicsivel több mint felük (56 százalék) tette ezt, és több mint negyedük (27 százalék) az ügyletek több mint 80 százalékánál fog ESG-átvilágítást végezni, míg az elmúlt két évben csak 16 százalékuk tette ezt.
Az ESG-átvilágítást végző szakemberek előtt álló legfontosabb kihívásokat közöl a legtöbben (59 százalék) a megbízható adatok hiányát nevezték meg a legnagyobb kihívásnak, és csaknem ugyanennyien (56 százalék) beszámoltak arról is, hogy nehézséget jelentett az ESG-átvilágítás értelmes alkalmazási körének kiválasztása. A tapasztalatok szerint az érdekeltek nem értik eléggé, hogy mit jelent az ESG-átvilágítás, és nehezen számszerűsítik a megállapításokat.
„Ahogy a világ folyamatosan fejlődik, úgy változnak a vállalkozások elvárásai is. Legutóbbi ESG átvilágítási felmérésünk egy tagadhatatlan igazságot tár fel: a fenntartható gyakorlatok alkalmazása már nem csupán választási lehetőség, hanem az ellenálló képesség és a növekedés előfeltétele is" – mondta a KPMG szakértője.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.